Pacsirta-sz�t hallani jegyez gazdags�got.

Pad. �reg embernek: f�radts�g; fiatalnak: szerencs�s v�llalkoz�s. (Kerner.)

Padl�s. Rendszerint hideg id�j�r�s.

Padl�son j�rni: mutat hal�lesetet. Padl�sr�l leesni: terveink �sszed�l�se. Padl�slyukb�l valakit l�tni: jelent�s�gteljes tal�lkoz�s. �g� padl�s: idegen ember l�togat�sa. Padl�st leszakadni l�tni: jegyzi �r�m�nk v�g�t. (R. M.)

Padl�son asszonyt l�tni: ad�ss�g, ugyanott le�nyt: h�zass�g. (R�gi napt�r.) Padl�sunkon j�r�-kel� emberek: jegyeznek nagy bajt egy ad�ss�g miatt. (G.)

Padl�. J� v�ge egy k�nnyelm�s�gnek.

Padl�n fek�dni: betegnek gy�gyul�s. Padl�n j�rni: nagy gond. Padl�t rakni: nem siker�lt terv. L�ngol� padl�: egy elveszettnek hitt csal�dtag visszat�r�se. G�rcs�s, r�gi padl�: valakinek a hal�la, aki hozz�nk tartozik. Ropog� padl�: vend�g rossz h�rrel. Igen feh�r padl�: kedves asszony l�togat�sa. Sz�nyeges padl�: mutat hat�s�gi embereket. Gy�k�nyes padl�: utaz�s. (Kerner.)

Pajta. Fogad�snak: szerencs�s, szolg�nak: ver�s. (Lipcsei.)

Pajzs. Jegyezd meg els� reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedj�l.

Pala-fed�. J�kedv. Palat�bla: gond.

Palack. �ltal�ban: k�borl� �let jegye.

Durran� vagy �nekl� palack: mutatja bar�taid h�tlens�g�t. Melegvizes palack: betegnek gyeng�l�s, �tonj�r�nak: keserves tal�lkoz�s. Hideg palack: elmarad� vend�g. (Kerner.)

Teli palack: v�ndorl�s, �res palack: nagy csal�d�s. Elt�rt palack: v�ratlan kellemetlens�g a hat�s�ggal. Esetleg betegs�g. Borospalack, amelyb�l nem folyna bor: lappang� betegs�g. Sok palack: gond a gazdas�gban. (R. M.) T�ncol� palack: �regember l�togat�sa. Repedt palack: kac�r asszony. Kis �s sz�p palack: gyarapod�s; jegyez esetleg kisle�nyt is. (K�lnay L�szl�.) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, m�snak: sok kiad�st. (Kis B�ske.) El�rhetetlen palack: szomjasnak nagy megk�nnyebb�l�s. (G.)

Palacsinta. Kellemetes vend�g. Esetleg katona.

Pal�nk. Lev�l.

P�lca. Csal�di kellemetlens�g.

P�lc�s ember, aki j�nne udvarunkba: rossz h�r. P�lc�s emberrel egy�tt j�rni: mutat k�zeli t�ml�c�t. (1833.) Nagy p�lca asszony kez�ben: nagy k�v�ns�g kicsiny eredm�nye. Kis p�lca: megel�gedett �let. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokban: asszonyokt�l megp�lc�ztatni �s vel�k j�l �rezni magunkat: mutat gy�trelmes szerelmet. Asszonynak f�rj�t�l p�lca�t�st kapni: boldog szerelem.

P�linka. Utaz�s. N�ha a m�svil�gba.

Pall�r. Bossz�s�g egy veres ember miatt. (1833.)

Pallos. Ha kez�nkben van: veszedelem; m�s�ban: j� bar�ts�g. (K.)

P�lmafa levelei k�z�tt elrejt�zni: jegyzi; hogy nagy t�rsas�g el�tt v�ratlan kit�ntet�s �r. P�lm�t vinni: szerencse.

Palota. Ha m�s�: irigys�g, ha mi�nk: h�zelked�s, gond �s f�jdalom. Palot�t rombolni: elvesz�tett tekint�ly. Palot�ba menni: f�lelem. (1833.)

Pamlag. Amelyen �ld�g�l�nk: jegyzi mindennapi �let�nket, amelyen feksz�nk: jegyzi k�l�n�s v�gyainkat. Pamlagon hanyatt fek�dni: egy n� szerelme, amelyet el�r�nk. Pamlagr�l leesni: ki�br�ndul�s egy megnyertnek hitt szerelmi �sszek�ttet�sb�l. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk h�s�g�t. Ha asszonyunkat l�tn�nk idegen pamlagon: felesleges f�lt�kenys�g. Asszony �s f�rfi a pamlagon: zavaros �let. (R. M.)

Pamut. Legomboly�tani: nem nagy szerencse. �zletes embernek: k�rosod�s. Pamutot szedni: tisztelet.

Panaszkodni valakinek: k�zelg� �r�m.

P�nc�l (-t viselni): tolvajs�g. (Kerner.)

Pand�r. Rendszerint: hideg id�j�r�s. Annak, kinek oka van a pand�rt�l f�lni: k�nnyebb�l�s. (1833.)

Kernerben: asszonynak: kellemes sz�rakoz�s. Pand�rt fogni: veszedelem egy v�s�r miatt. L�kereske­d�nek: j� v�s�r.

P�ntlika. Rendesen ad�ss�god jegyzi.

Az 1759-es k�nyvben: p�ntlik�t m�rni, min�l hosszabbat, antul nagyobb kellemetlens�g. P�ntlik�t venni: h� bar�tn�. P�ntlik�t hordani: pletykas�g. Piros p�ntlika: t�nc; z�ld: rem�ny; fekete: gy�sz.

Radics M�ria szerint: p�ntlik�ba �lt�zk�dni, amelyb�l mez�telen test�nk l�tszana: le�nynak szerelmi sikert, asszonynak el�rul�st mutat. Ugyanott: p�ntlik�s giliszta szerelmeseknek: nagy ki�br�ndul�st is jegyez. Sok p�ntlika: sok szeret�.

P�ntlik�s sz�ved: rongyos k�t�f�k. (Sz�rszab�.) P�ntlik�t kapni idegen f�rfit�l: le�nynak nagy szerencse, asszonynak szomor�s�g. Elvesz�tett p�ntlika: elvesz�tett sz�v. (Kerner.)

P�nyva. K�ros utaz�s.

Pap. Betegnek: gonosz.

Papag�j. Tr�fa. Nagy uras�g.

A „lipcsei nagyk�nyvben”: papag�j, amely megharapna: irigy bar�tn�t jelez; besz�l� papag�jt hallani: gonosz g�ny. Papag�j asszony konty�ban: �rul� lev�l.

Pap�r. �r�st hoznak: amely nem okoz �r�met. Pap�rra �rni: vigy�zat ad�saidra. Pap�rt lobogtatni: nagy k�rosod�s.

Paplant kiter�teni: b�tors�g. (1833.)

Paprika. Bossz�s�g minden k�nyvben.

Papucs. J�kedv.

Lipcsei szerint: asszonyt�l papucsot kapni: mutat r�vides szerelmi boldogs�got. Asszonynak f�rfit�l papucsot kapni: h�zass�gt�r�s. Papucsot venni: utaz�s, lopni: b�tors�g. Papucsban j�rni: zavaros id�.

Kernerben: piros papucs: jegyez v�g, sz�ke asszonyt, fekete papucs: szomor�, barna asszonyt. Elvesz�tett papucs: elvesz�tett szeret�. �j papucs: �j szeret�. Papucsos f�rfi: rossz h�r. R�gi papucs: nem teljes�l� v�gy. Szomsz�d papucsa: k�lt�zk�d�s.

Par�d�. L�tni: szorongatott helyzet; benne r�szt venni: f�lelem ad�ss�g miatt.

Paradicsom. Gondtalan �let.

Paradicsomot inni: f�rfinak nevets�ges, asszonynak: h�napsz�m. (K.) Paradicsomot bef�zni: nagy �r�m a h�zn�l. Paradicsomot szedni: szeret�t cser�lni. (R. M.)

Parafa-dug�. J� jegy.

Paraj (-t enni): hossz� �regs�g.

Paraszt. Rendszerint id�v�ltoz�s.

Az 1759-es k�nyvben: paraszt, ha megcsalna: kig�nyolnak; parasztnak eladni valamit: hossz� �let; paraszt, aki kergetne: biztos �r�ks�g; paraszttal besz�lni: �nhitts�g. Radics szerint: �reg parasztasszony: nagy veszeked�s; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, j� feles�get. Parasztszob�ban lenni: minden j�ra fordul.

Parasztokkal veszekedni: nagy uras�g. Parasztot deresre h�zatni: aj�nd�k. (1833.) Gvad�nyi mondja: huncut a paraszt, mik�nt egy araszt.

Par�zs. Harag.

P�rbajt v�vni: elveszett �gy. Asszonnyal: r�galom.

P�rduc. Az �r�m jegye.

Parittya. Haszontalan f�rads�g. (K.)

P�rna. Valakinek nagy gondot, szomor�s�got okozunk. P�rn�n aludni: rejtett f�jdalom. P�rn�t aj�nd�kba kapni: gond j�n a h�zhoz. P�rn�t v�zen �szni l�tni: megk�nnyebb�l�s. Kem�ny p�rna: rabs�g. Pelyhesp�rna: gazdag asszony. P�rn�s sz�k: betegs�g, harag. Szennyes p�rna: pletyka.

Par�ka. Keser�s�g.

Parton j�rni: utaz�s. Parton �lni: el�rt c�l. Parton guggolni: nyugtalans�g.

P�st�tom. �ltal�ban: betegs�g.

R. M. szerint: l�dp�st�tom: szeg�nynek tov�bbi nyomor�s�g, gazdagnak: unalom. Kernerben: p�st�tom­s�t�: mutat felbomlott eljegyz�st is.

P�sztor. H�r. K�r.

Az 1759-es k�nyv szerint: �reg p�sztor: nagy id�v�ltoz�s, fiatal p�sztor: szomor� h�r. T�bb p�sztor: igen j�t jelent. R. M. szerint: p�sztor voln�l, �s ny�jadat elvesz�ten�d: mutat nagy csal�d�st, amely meg­r�vid�ti �letedet. P�sztor ut�n j�rni: asszonynak hi�baval� szerelmi v�gy. P�sztorkunyh�: szeg�nynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalans�g. P�sztort�z: �regembernek gy�gyul�s, le�nynak: betegs�g. P�sztorcsillag, amely sz�lna hozz�nk: elhagyott sz�l�f�ld.

Andr�s napj�n j�r� p�sztor: r�vid telet mutat. J�zsef napj�n beszeg�d� p�sztor, ha �reg: k�ros esztend�, ha fiatal: sok es�. P�sztort megverni: igen nagy �r�m. P�sztorokkal lopni j�rni: �llatbetegs�g. (R�gi magyar napt�r.)

P�sztorbot �tonj�r�nak: pihen�st, m�snak: v�ndorl�st mutat. P�sztorokkal enni: zavaros esztend�. P�sztorral az �ton menni: j� tan�cs. (Sz�rszab�.)

Pata. Lev�l.

Patak, mely folyik: panasz; mely zavaros, �s a h�zba folyna: nagy veszedelem �s szomor�s�g; ha azonban tiszta a vize: k�zelg� j�l�t. 1759.)

Lass� patak: lusta asszony, lusta szolg�l�. Sebes patak: �rul�s. M�ly patak: hamis bar�taid vannak. Halas patak: j� v�s�r. Patakban j�rni: elfelejtkez�s. (R. M.)

Patak, amely sz�v�nkb�l folyna: mutat elhagyotts�got, szeg�nyed�st. Patak, amely az �gy al�l kifolyna: egy asszony boldogs�ga f�gg t�l�nk. Patakb�l inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabs�ga. Patakon �tg�zolni, an�lk�l hogy nedves lenne l�bunk: egy szerelem elm�l�sa, amely m�g sokszor esz�nkbe jut. (S. j.)

Patakban f�rdeni: betegnek gy�gyul�s. (Kerner.)

Patk�ny. Ellens�g.

Patk�ny, amely megharapna, szerelmi f�lt�kenys�g. Patk�nycincog�s: hideg id�, csal�di perpatvar, kac�r asszony. (Kerner.)

P�va. Ha ki�lt: szerencs�tlens�g.

Kernerben: p�va mellett szolg�lni (l�nynak): jegyez kellemes ismerets�get. Rep�l� p�va: kis �r�m, amely�rt nagy kamatot fizet�nk. Napon s�tk�rez� p�va: veszedelem egy asszony hi�s�ga miatt. P�vatoll: hal�leset. P�vatoll, amely k�ls�nket d�sz�ten�: t�ml�c. D�gl�tt p�va: �regasszony szerelme. P�v�n lovagolni: nagy megsz�gyen�t�s egy szerelmi kalandon. P�v�val lenni asszonynak: jegyez szorgalmas f�rjet; le�nynak: k�z�ns�ges szeret�t. (R. M.) P�v�t b�jt�s napon enni: gonosz. P�vatollal j�tsz�dni: ingerl�kenys�g. Alv� p�va: cs�b�t�s. (1833.)

P�zsit. Kalandos �let.

Pec�r. Botl�s. Vesz�ly.

Pecseny�t enni szeg�nynek: szomor�s�g; gazdagnak betegs�g. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.

Pecsenye, amely volna vadb�l, �s �ze, szaga nagyon j�: szeg�nyed�s. (G.)

Pecs�telni. Szerelmeseknek igen j�, m�snak: vesztes�g.

Dugaszt pecs�telni: b�natot felejteni. Levelet pecs�telni: jegyez ingadoz� szerelmet. N�t lepecs�telni: csal�d�s. Pecs�tet t�rni: f�lelem egy ad�ss�g miatt. V�r�s pecs�t: atyafi hal�la. (R. M.)

Kir�ly pecs�tj�t felt�rni: b�tors�gunk r�v�n bajb�l meneked�nk. R�gi papirosokat �jra lepecs�telni: gond, p�r, utaz�s. (G.)

Pehely. Betegs�g. Pelyhes kab�t: titkos szeret�. Vadkacsa pelyhe: kedves vend�g.

Pelyhes �gy: gazdag asszony. (K.) Leg�nypehely le�nynak: szomor�s�g. Le�nypehely: �lmatlans�g. (R. M.)

P�k. Gondtalan �let.

P�kkel s�tni valamit: felbontott eljegyz�s. P�klap�ton �lni: j� bar�ts�g. (R. M.) P�knek c�mer�t l�tni �s meg�hezni: �tonj�r�nak szerencse egy idegen v�rosban; m�snak: teljes�l� k�v�ns�g. (K.)

Pelik�n. Mindent leb�r� szerelem.

Pen�sz. Mindig p�nz.

Penna. Gond.

P�ntek. Vend�gs�g.

Nagyp�nteken erd�ben j�rni, f�szket szedni vagy foly�parton id�zni: jegyez sok szerelmi csal�d�st ez �vben. Nagyp�nteken templomban lenni: anya hal�la. Nagyp�nteken mosni: szomor� h�sv�t. (R. M.)

P�nteken h�st enni, ler�szegedni vagy par�zn�lkodni: szomor� szombatot jegyez. (Lipcsei.)

P�nteken sz�lf�v�s vas�rnapig tart. (R�gi napt�r.)

P�nz. �ltal�ban nem j� jegy.

Kernerben: p�nzt tal�lni: jegyez meneked�st egy nagy k�rosod�s el�l; p�nzt lopni: civakod�s a csal�dban; p�nzt verni: hi�baval� munka; p�nzt hamis�tani nagyon j� �s els�rang� jegy.

P�nzed, ha van: kicsapong�s. P�nz a k�zben: �j �r�m elveszettnek hitt eg�szs�gedben. Sok p�nz: k�r a h�z k�r�l. P�nzt valakit�l kapni: minden oldalr�l ellens�ggel vagyunk k�r�lv�ve. P�nzt keresni �s nem tal�lni: szerencse a szerelmedben. P�nzt elvesz�teni: v�llalkoz�s, amely j�ra fordul. (R. M.)

P�nzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; m�s n�nek: gond. (Gvad�nyi.)

P�nzt f�nyes�teni: jegyez hideg id�j�r�st. P�nzt oszlopokba rakni: ah�ny oszlop, annyi b�nat. P�nzen vett gyerek: j� v�s�r. P�nzt zs�kban hordani: t�ml�c. P�nzt �sni: v�ratlan tal�lkoz�s. R�gi p�nz: jegyzi aty�dat vagy any�dat. (Sz�rszab�.) P�nzt el�sni: zavaros id�. P�nzt foly�ba dobni: hasznos munka, j�vedelem. P�nzt szeg�nynek adni: k�rosod�s. (1833.)

P�nzt a f�ldbe vetni: gazd�nak nagyon j�, m�snak betegs�g. (R�gi napt�r.)

P�nzen ty�k m�dj�ra �lni: felboml� bar�ts�g. P�nzt sz�lben szell�ztetni: nyugodalmas �let. P�nzen asszonyt vagy le�nyt venni: szeg�ny �regs�g. (D. G. Gy.)

P�nzt nyerni: nagy gond. P�nzt a f�ldre sz�rni: rosszull�t. P�nz, amely b�v�sz keze �rint�s�re test�nkb�l kij�nne: mutat megnyugv�st egy f�jdalmas szerelemben. P�nzt ok�dni: hal�l. P�nzt az �rny�ksz�kben hagyni: elvesz�tett szerelem. P�nz �s s�r �sszekeveredve: boldog szerelem. (F. S. gy�jt�se.)

P�nzes ember: le�nynak szomor�s�g. P�nz, amely f�l�nkben n�ne: jegyez szomor� h�rt szerelm�nkr�l. Orrunkon n�v� p�nz: gazdag asszony. Hasunk, ha p�nzzel volna telve: jegyzi egy n� pazarl�s�t. (S. j.)

Sok p�nz, amelyet nem tudn�nk megolvasni, keresked�nek: sok ad�ss�got, m�snak: apr� bajokat. Elvesz�tett p�nz egy idegen v�ros kapuj�ban: szerencs�s p�rt vagy ott j� ismerets�get mutat. P�nzt m�rlegen vagy literben m�rni: nagy betegs�g. Szagos p�nz: egy asszony szerelme. Rongyos p�nz: gazdag �regs�g. P�nzver�: szomor�s�g. (Lipcsei.)

P�nzes l�da, ha teli: rossz esztend�, nyavalya; ha �res: csal�di szaporod�s. Bez�rt p�nzes l�da: j� rem�ny. Orsz�g�ton tal�lt p�nzesl�da: hi�baval� utaz�s. (K.)

P�nzes ersz�nyt tal�lni: jegyez �j ismerets�get. �res p�nzes ersz�nyt tal�lni: ad�ss�g. Elvesz�tett ersz�ny: gazdag h�zass�g. (R. M.)

Perbe j�nni: �rulkod�s, amelynek nem kell hitelt adni.

Perec. J� v�s�r.

Perecet s�tni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utaz�s�t. Perecet v�s�rfi�nak le�nynak adni: megszerel­mese­d�s. Vasperec: j� v�ltoz�s. (Kerner.)

Vasperecben �lni a piacon: ellens�geid megsz�gyen�t�se. (Lipcsei.) - Perecet t�rni: b�tor tett. (R. M.)

Pereces trombit�j�t hallani: kellemetes h�r.

Persely. Szeg�nynek becs�let; gazdagnak betegs�g.

Templomi perselybe nem adakozni: mutat v�ltoz�st a h�zas�letben. Perselyt t�rni: b�tors�g.

Pete. Betegs�g.

Petef�szek, amely f�jna: gyullad�s, szomor�s�g. (R. M.)

Petrezselyem. R�vid rosszull�t.

P�zsma jegyez szerencs�t.

Piac. J� jegy.

Piacra menni, de ott nem v�s�rolni, szerelmeseknek: j�; m�soknak kis bossz�s�g. Piacon �rulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: �jtatos cselekedet. Piaci veszeked�sben r�szt venni: csendes �let. (R. M.) - Piaci kos�r: elfelejtett szeret�. (K.)

Piacon mindenkit megsz�l�tani �s titkos szerelm�nket elpanaszolni: szerelmi boldogs�g. (S. j.)

Pikkely (hal�): sok p�nz.

Pince, amely volna nagy �s magas: jegyez k�lt�zk�d�st. Sz�k �s s�t�t pince: rossz h�zass�g.

Pinc�be menni Andr�s napja ut�n: jegyez obsitos katon�t; Andr�s el�tt: betegs�get. (1833.) Pinc�be rejt�zk�dni: szerelmi b�nat. Pinc�ben bort k�stolni: m�l� betegs�g. Pinc�t t�rni: j� cselekedet. (K.)

Pinc�b�l muzsikasz�t hallani, mintha ott k�s�rtetek mulatn�nak: h�r a fejedelemr�l. (L�csei.)

Pinc�r. Fogad�snak jegyez lop�st, m�snak: vid�m t�rsas�let.

Pi�ca. Mellf�j�s.

Pip�zni. Csal�d�s.

�g� pipa: hideg id�j�r�s. T�r�tt pipa: aj�nd�k. Pipasz�r: asszonynak j� jegy. Pipaszurk�l�: jegyez her�l�t, aki disznainkhoz j�. (Kerner.) - Pip�t lopni: b�tors�g. (R. M.)

Pipacs. Vend�g.

Pipacs, ha n� �lmodba: jegyez v�ltoz�st.

Piros ruha: harag. �ltal�ban piros sz�n: szerencs�s szerelem. Igen piros arcot l�tni: hal�leset. Piros l�b� asszony: utaz�s. Piros alkony vagy hajnal: sz�lv�sz. (R. M.) - Ha valamely testr�sz�nk volna igen piros: szerelmi v�gy.

Pirosat k�pni: igen eg�szs�ges. Piros bor: �tikaland. Piros h�zba l�pni: rossz n� ismerets�ge.

Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszokt�l tiszt�lkodni: elv�l�s egy j� bar�tt�l. Piszkot enni: p�nz.

Pisztoly. Harag jegye. Pisztolydurran�s: ki�br�ndul�s.

Pisztr�ng. Egy r�gi k�v�ns�god teljes�l.

Pitypalaty. �rul�s.

Plajb�sz. Gond.

�cs plajb�sza; t�zk�r. (K.)

Pl�b�nos. Csendes �let. Es�.

Pocak. Gazdags�g, p�nz.

Poggy�sz. Ha nagy: hal�leset; ha kicsi: f�radalmas �let.

Pofon. H�zasok k�z�tt jegyez nagyon j� egyet�rt�st.

Pofont kapni: jutalom. F�rfit pofon �tni: f�lt�kenys�g, n�t: megszerelmesed�s. Nagy pofont kapni: amb�. (1833.)

Pog�csa. Hossz� �t, amelyb�l t�n nincs visszat�r�s.

Hamupog�csa: utaz�s szeles id�ben. Olajpog�csa: hossz� t�l. Kem�ny pog�csa: rossz l�togat�s. (1833.)

P�k. Minden k�nyvben szerencse �ll mellette.

P�kot agyon�tni: t�vol l�v�t megs�rteni. P�kh�l�: szerencs�s szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem v�gz�dik h�zass�ggal. P�kh�l� jegyez m�g v�rz�st is. (R. M.) Padl�sr�l leereszked� p�k: mutatja �szi id�nket. T�l�nk elfut� p�k: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretn�nk valakivel k�z�lni. (S. j.)

Pokolba menni: nagy k�r h�zi�llatainkban. Poklot messzir�l l�tni: kincskeres�nek igen j�, m�snak: szeg�nys�g. (K.)

Pokr�c. S�rt�s.

Poh�r. Csal�s.

T�r�tt poh�r: ismer�s�nk hal�la. Poh�rk�sz�nt�, amely h�zelegne: vereked�s a korcsm�ban. P�kh�l�s poh�r: jegyzi aty�nkat; bel�le inni: vigasztal�d�s. Kis poh�r: kisle�ny. �bl�s poh�r; �regasszony. Poh�rb�l megsz�lal� ital: betegs�g. (1833.)

Polyva. Szorgalom. Hideg id�j�r�s.

Polk�t j�rni: asszonynak jegyez idegen f�rfit. (L�csei.)

P�ly�s baba. Kis �r�m.

Por. Perleked�s. Port�rl�: kis mulats�g.

Porcel�n. K�nnyek jegye.

Pondr�, amely t�l�nk menne: jegyez r�galmaz�st; betegnek: neh�zs�get. Pondr�, amely fel�nk j�nne: ki�br�ndul�s egy sz�p rem�nyb�l.

Pondr�s h�st enni: jegyez sok p�nzt. Pondr�: asszonynak jegyez m�g �regembert is. Pondr�t nyelni: le�nynak sz�vf�j�s. Eltaposott pondr�: ellens�get mutat. (R. M.)

Ponty (-ot enni): szerelmeseknek �lvezet, m�soknak: fennakad egy fecseg� miatt.

Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi �ld�z�s szerelem miatt. Ponty, amely t�l�nk menne: elvesz�tett gyermek. (R. M.) Potyk�t venni, amely kez�nkb�l ki akarna ugrani: jegyez kac�r asszonyt. (S. j.)

Posta. Betegnek j�; eg�szs�gesnek kellemetlen. (1833.)

Post�s, ha a h�zba j�n: szerencse, ha elmegy a h�z el�tt: szerelmi csal�d�s. Postamester: j� tan�cs. Postakocsi: elmaradt l�togat�s. (Kerner.) Postakocsin utazni: elb�sulni egy eldobott szeret� miatt. (R. M.) Postak�rt�t hallani: Le�nynak jegyess�g, f�rfinak tal�lkoz�s. Post�t vinni: megh�v�s lagzira. (G.) Post�s, ha sz�lna valamit: tedd ellenkez�j�t.