Macska. F�lt�kenys�g �s l�ngol� szerelem. (A t�bbit l�sd Cic�n�l.)

Mad�r. Fogni: nagy szerencse, idegen vend�g. Rep�lni l�tni: nem rossz. F�szk�n �lve l�tni: h�zass�g.

A lipcsei k�nyvben: �jjel rep�l� madarak: mutatnak gondokat, melyek nappal meggondolatlans�gunk miatt gy�t�rnek. L�b n�lk�li mad�r: jegyez keser�s�get, amelyt�l nem menek�l�nk. P�va m�dj�ra rep�l� mad�r: nagy k�r. Mad�r a fejed felett jegyzi, hogy ellens�geid r�sen vannak. Ny�llal �tl�tt mad�r: boldogtalans�gg� v�ltozott szerelem; de f�rfinak jegyez diadalt is. Madarak, amelyek k�r�lvenn�nek, miel�tt egy idegen v�ros kapuj�n bel�pn�nk: igen j� v�s�rt mutatnak. A torony tetej�n �l� madarak: szerencs�tlen utaz�st jelentenek. V�llainkra rep�l� mad�r figyelmeztet egy kelepc�re, amelyet ellens�­geink �ll�tottak. Mad�r a kalapunkon: nagy tisztess�g, megh�v�s lakom�ra. Mad�r az ing�nk alatt: titkos szerelem. Kez�nkb�l elszabadult mad�r: szerelmi csal�d�s. Visszat�r� mad�r: perpatvar.

Kerner szerint: madarat tartani: nyeres�ges v�llalat. �gbe rep�l� mad�r jegyzi, hogy cs�nya gyan�ba keveredet. Tollatlan mad�r: hideg id�j�r�s, szenved�s, betegs�g. �ji mad�r, amely feletted rep�lne: jegyzi, hogy figyel� szemekkel vagy k�r�lv�ve. Mad�r�neket hallani: t�ml�cbe jutsz. Mad�rral besz�lni: jegyez �rul�st. Mag�nyos mad�r mag�nyos f�n: elhagyatotts�g. T�rt sz�rny� mad�r: kedvetlens�g. Sok madarat fogni: nagy szerencse. Madarakat l�tni, amelyek egym�st k�vetik: nagy veszedelem. Egyetlen madarat �ld�zni: jegyzi, hogy gondjaiddal magadra vagy hagyatva. Mad�rh�z: mindig gy�szeset.

F�szekrak� mad�r: j� esztend� jele. T�zet hord� mad�r: rossz arat�s. �rcmad�r, amely a toronyr�l megsz�l�tana: t�rv�nysz�ki elj�r�s: Z�ld mad�r: utaz�s. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokb�l: mad�r, amely test�nkb�l n�ne, hogy mad�rfej�nk �s nyakunk lenne, valamint mad�rkarmok ujjaink hely�n: mutat�ja egy r�gi megcs�foltat�snak, amelyben r�sz�nk volt elhib�zott szerelem miatt. Asszonynak madarakkal egy�tt lenni: jegyez felejtkez�st egy r�gi szerelemb�l. F�l�nkben lak� mad�r: h�rt hoz.

Andr�s napj�n megsz�lal� mad�r: j� esztend�. Halak hav�ban �nekl� mad�r: tavaszi fagyot jegyez. (R. M.)

Mad�rtoll, ha viseln�nk kalapunk mellett: jegyez megtiszteltet�st. (Gvad�nyi.)

Madzag. Lev�l.

Mag. Gazdags�g.

M�glya. Ha magasan lobogna: jelent korai nyarat. Ha f�st�l, rossz esztend�t.

M�j. Betegs�g.

Ha a saj�t m�jadat enn�d, �s v�le �gy meglakn�l, hogy t�bb� semmi nem �zlene: mutatja �leted v�g�t. (1759.) Csirkem�j: hi�baval� futk�roz�s egy le�ny ut�n. Vadkan m�ja: visszat�r� er�. Teh�n m�ja: k�v�r asszony. (Kerner.) M�jas hurka: nagy v�ltoz�s, hideg id�j�r�s. Nagy m�j, amely f�jna: teli pinc�t jegyez. (R�gi magyar napt�r.)

M�jleves: hossz� t�l. (Gvad�nyi.)

Majom. T�ncol� majom: k�zeli sz�rakoz�s. F�ra m�sz� majom jegyzi ellens�geidet, akik megront�sodra t�rekednek. Ki�ltoz� majom, le�nynak jegyez balgatag fiatalembereket. Majommal ingerkedni: mutatja �ntudatlan megs�rt�s�t j� bar�tunknak. Majom �ltal�ban h�zelg�t �s h�zelked�st mutat.

A k�l�n�s �lmokban: majommal lenni: le�nynak, asszonynak egy megb�nt ifj�kori szerelmet. Majom­test� f�rfi: k�zeli betegs�g. Majmot agyonverni: jegyez kem�ny nyak� ellens�get. Nagy majmot l�tni: asszonynak: kis �r�m.

M�k. Csal�d�s. M�kvir�g: m�l� �r�m.

Makk. Sert�skeresked�nek: igen j�, m�snak neh�z munka.

Kernerben: fej�nkre hull� makk: mutat meggondolatlans�got. Makkfej� ember: idegen ember szerelme. Makkfej� gyermek: sz�l� n�nek jegyez fi�t.

Makkdiszn�: �regasszony. (1853.)

Makkol� diszn�kat �rizni: jegyez j� esztend�t. (R. M.)

Makrapipa. Eg�szs�g.

Malac. Minden k�nyvben szerencse.

Malac farka vagy f�le: mutat hideg id�j�r�st. (R. M.)

M�ln� (-t enni): vid�ms�g, betegnek: eg�szs�g; le�nynak: �j sz�rakoz�s.

M�lna, amely test�nkb�l n�ne ki: mutat �j szerelmet egy fiatalasszonnyal. M�lnabokor, amelyben elrejt�z­n�nk: jegyez vid�m h�zat, hov� megh�v�st kapunk. M�ln�s �tel: n�mi szerencse. M�ln�t szedni: mutat sz�p id�j�r�st. (R. M.)

K�l�n�s �lmokban. M�lna�z� cs�kot kapni �s �z�vel fel�bredni: �regembernek fiatal szeret�t jegyez.

Malom. Malmot l�tni: szerelmeseknek boldog szerelem, m�soknak: biztos betegs�g id�­v�ltoz�s miatt.

Kerner szerint: malomban �r�lni: jegyez neh�z gondokat, amelyek az �vszak fordul�s�val bek�sz�n­tenek. Malomk�: szenved�s, hossz� t�l. Malomba menni: v�ratlan utaz�s. A lipcsei k�nyvben: messzi l�tsz� malom: szerencse, gazdags�g. R. M. szerint: malomban lenni �s lisztes ruh�ban j�rni: hideg �jszak�n hossz�, hideg id�j�r�st, ny�rban hossz� nyarat jegyez. Sok malom: sok gond. Sz�razmalom: t�zet mutat. Sz�lmalom: l�togat�, aki hazugs�got hoz. �g� malom: jegyzi terveink megsemmis�l�s�t. V�zimalom moln�rokkal: asszonynak komas�got mutat. F�r�szmalom: t�l.

M�lyva: a boldogs�g vir�ga.

M�mor. J� eg�szs�g. M�moros n�: vigy�zz testi �ps�gedre.

Mandula. Kerner szerint: h�bor�. �des mandula jegyzi: valahol dics�rnek; keser� mandula: betegs�g.

M�ngorl�: hideg id�j�r�s. De jegyez valamit, amit megk�v�ntunk. M�ngorolni gyermeket vagy elevent: betegs�get mutat.

Mank�. J� bar�t.

Mank�n j�rni annak, akinek arra nincs sz�ks�ge: jegyez k�rt a gazdas�gban, �zletben. Keresked�nek: veszedelem. Mank�s emberrel tal�lkozni: mutat gonosz id�j�r�st, mank�s asszony: mindig h�bor�t. Mank�s �llat: j�rv�nyos betegs�g. Mank�s katona: veszedelem. Rendszerint t�z �ltal. T�ncol� mank�s emberek: gonosz. (1853.) Mank�t elhaj�tani: amb�. (1833.)

Man�. Kis szerencse.

Mar�s (kuty�t�l): elvesz�tett szerencse. Mar�s (embert�l): szerencs�s v�letlen. L�gymar�s: titkos irigys�g.

Marha. J�vend� szerencse. Marhah�st enni: k�zeli szerencse. M�rv�nyos marhah�s: szerencse, amely �bred�s ut�n �r. �llott marhah�s: kiad�s, de messzi szerencse.

M�rt�s (-t enni): �rul�s.

M�rv�ny. Kem�nysz�v�s�g. Hegyek k�z�tt sok m�rv�nyt l�tni: mutat temet�st is.

M�ty�smad�r (-t hallani): veszeked�sbe keveredni.

M�zsa. J�kedv. J� id�.

Mazsol�t enni: szomor�s�g. (1853.)

M�cs. Mindig �r�m.

Kernerben: m�csvil�got l�tni idegen h�zban: jegyzi elm�lt �r�m�nket; a magunk h�z�ban: k�zelg� �r�m�nket. Az udvaron j�r� m�csvil�g: mutat tolvajt, aki meglopn� �r�m�nket. Orsz�g�ton j�r� m�csvil�g: idegen embert mutat, aki n�mi szerencs�t hoz. M�csvir�g: tavaszod� kedv�nk. M�cs t�li �jszaka: diszn��l�st is mutat. M�cset t�lteni: mutat �vatoss�got. M�cset eloltani: jegyez f�lelmet. A padl�son j�r� m�csvil�g: igen hossz� telet mutat.

Medve. Nyeres�g a j�t�kban.

R. M. szerint: t�ncol� medve jegyzi, hogy ostoba emberek bajt okoznak. Medv�vel birk�zni: b�tor cselekedet.

Medvefej� ember: jegyez telet, havat, h�vatlan vend�get. Medvesonk�t enni: rem�nys�g. Medveb�r: megtiszteltet�s. Medveketrec: �r�m. (1833.)

Medv�kkel utazni az orsz�g�ton: jegyez utaz�st, melyhez nem sok kedv�nk lesz. (Gvad�nyi.) Medvet�ncoltat�: mutat fiatal n�t. (S. j.)

Medveketrecbe z�ratni: mutat nagy v�ltoz�st, amely egy idegen v�rosban v�r re�nk. �tonj�r�nak medv�vel j�rni: mindig k�ts�ges utaz�s. (Lipcsei.)

Megcsalni f�rjet: betegs�g, m�st: szerencse.

Megcs�kolni idegen embert: megszabadul�s k�nz� gondokt�l, ellens�gekt�l.

Megcs�kolni le�nynak h�zasembert: nem nagy szerencse. Megcs�kolni egy �llatot: betegs�g. Megcs�kolni �regembert: igen nagy szerencse. (Kerner.)

F�rfinak idegen l�nyt megcs�kolni: a h�t f�b�n�k egyike; saj�t szolg�l�j�t: �dv�ss�ges cselekedet. Any�t megcs�kolni: b�tors�g. (R. M.)

V�ndorleg�nnyel cs�kol�zni: betegs�g, hal�l. (G.)

M�h. L�tni: j� jel valamely �zleti terv�nkben.

M�hsz�r�s: mutat k�zeli szerencs�tlens�get, valamint haragot j� bar�tok k�z�tt. M�hraj: t�zv�sz. M�hkas: nagy szolg�lat. Rep�l� m�hraj: betegs�g, gyullad�s. Z�mm�g� m�h: h�rad�s elvesz�tett kedvesr�l. (Kerner.)

M�hrajban lenni: le�nynak �regember h�zass�g�t mutatja. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokban: m�hek, amelyek sz�junkon rep�ln�nek be, mutatnak ifj�kori eml�keket, amelyek visszat�rt�kkel nagy f�jdalmakat okoznak. M�hkir�lyn�, amely sz�v�nkb�l t�pl�lkozna: egy m�svil�gra t�vozott n� szerelme. F�j� m�h asszony test�ben: szerelmi v�gy.

Asszony, ha l�tn� saj�t m�h�t: elvesz�ti egy meg nem sz�letett gyermek�t. (Lipcsei nagy k�nyv.)

Mell. Jegyzi any�dat.

Kernerben: jegyzi a mell sz�leidet vagy rokonaidat. N�i mell: egyenetlens�g.

Melled, ha tetszene a f�rfiaknak: mutat nagy szerencs�t az asszonynak. Sz�r�s mell: szerencse a n�k k�r�l, gazdags�g, �ld�s. Sebes mell: �regembernek unalom, fiatalnak igen j�. (R. M.)

Idegen asszony mell�t l�tni kis szerencse, asszonyunk mell�t d�delgetni dics�s�g. (Lipcsei.) �reg mell; r�gi b�nat; fiatal l�ny melle: m�l� �r�m. Mellen fek�dni nem nagy szerencse. Mell�nk�n ki�t�seket l�tni; el nem felejthet� b�nat jegyei. Behorpadt mell: gyermek�nk hal�la. Mellf�j�s: nagy gond. Elvesz�tett mell �s sz�v, betegnek igen j�, eg�szs�gesnek hossz� betegs�g. (S. j.) - Idegen mell jegyez m�g idegen akaratot is, amelynek engedelmesked�nk. (S. j.)

Mell�ny. Ak�rmilyen: gond.

M�n (l�). Jegyzi j�vend� gazdags�gunkat.

A k�l�n�s �lmokban: asszonynak m�nl� �ltal legy�zetni: jegyez veszedelmet egy olyan ismerets�g �ltal, amelyet nem keresett.

Menny. Amely der�lt �s naps�t�ses, �r�m�nk jelv�nye. Felh�s mennyboltozat: bizonytalan j�vend�. Nagyon k�k mennyboltozat: vid�m napot mutat. �g� menny: betegnek hal�l, eg�szs�gesnek betegs�g. Leesett mennyboltozat: a h�t f�b�n�k egyike. Mennybe sz�llni: jegyzi, hogy elt�vedt�l, de megtal�ltad a helyes utat.

Mennyd�rg�s. Amelyet messzir�l hallunk, �s es�j�t l�tjuk: jegyzi k�zeli viszontl�t�s�t r�gi bar�tunknak vagy bar�tn�nknek. Er�s mennyd�rg�s: gy�zedelem ellens�g�nk�n. �gy al�l hangz� mennyd�rg�s: jegyez kisebb betegs�get.

Hang, amelyet mennyd�rg�sen �t hallan�nk, figyelemre m�lt�, s j�l jegyezz�k meg, amit hallottunk. (R. M.)

Ismeretlen mennyd�rg�ses t�jon elt�vedni: �tonj�r�nak jegyez j� v�s�rt, de rossz lelkiismeretet. (S. j.)

Mennyk�. Amely be�t: nem teljes�lt rem�ny.

Mennyorsz�g. Benne lenni �s Istent l�tni: szeg�nynek nagy szerencse, gazdagnak b�nat. Mennyorsz�gban l�tni valakit, ki a csillagokat hal�ssza: csal�di civ�d�s, b�nat, irigys�g. Betegnek mennyorsz�gban j�rni: jegyez k�zeli gy�gyul�st.

Menyasszony. Vad �s szeg�ny: j� feles�ged lesz. Sz�p �s gazdag: sz�leid hal�la.

Menyasszonyruha betegnek igen rossz, m�g eg�szs�gesnek pletykas�got mutat. - Kernerben: menyasszonyt az �regek h�z�hoz vezetni: jegyez nagy lelki nyugodalmat.

Menyasszonyt�ncot j�rni: mutat szomor�s�got egy v�ratlan l�togat�s r�v�n. Menyasszonyf�tyol: betegnek szemfed�. Menyasszonycip�: jegyez elt�vesztett l�p�st. (R. M.) A k�l�n�s �lmokban: meny­asszonyruh�ban szeretkezni: jegyez elhib�zott �letet is.

Menyegz�n lenni, an�lk�l hogy v�leg�ny (vagy menyasszony) lenn�nk: jegyez nagy sz�gyent. L�nynak p�rt�ban marad�st.

Meny�t: j� eg�szs�g. Hideg id�.

M�reg. H�l�tlans�ggal fizetnek j�s�gunk�rt. M�rget venni: jegyez betegs�get. M�rget h�nyni: mutat megszabadul�st egy nagy vesz�lyb�l. - M�regfa: b�nat.

M�rni. Gond. T�li id�.

Meszet lopni: v�ndorl�s; meszet �getni l�tni: k�r; jegyez m�g hirtelen haragot. Meszesg�d�rbe esni: k�m�vesnek nagy szerencse, m�snak v�tek.

Meszet enni asszonynak: gyermektelens�g. (1759.)

M�sz�ros. Sanda gyan�ba kever.

Messzil�t�n n�zni: csal�d�s.

M�zet enni: szomor�s�g. (L�sd L�pesm�zn�l.)

Mez�tl�b lenni: jegyez k�nyes �gyet, amelybe akaratunkon k�v�l kevered�nk. �jjel mez�tl�b kertekben barangolni: mutat hideg id�j�r�st is. Mez�tl�b v�ndorolni: v�ltoz�s egy v�ndorl� r�v�n. Mez�tl�bas asszony: betegs�g. V�zben, es�ben mez�tl�b j�rni: betegnek gonoszt mutat.

Mez�telen�l l�tni magunkat: nagyon j�.

Mez�telen f�rfival tal�lkozni az orsz�g�ton: f�lelmetes; a h�zban kac�rs�g. Mez�telen asszony, aki volna idegen: b�b�nat, ha ismer�s�nk: n�mi szerencse. (Kerner.)

Valakit mez�telen�l l�tni: nek�nk nagy gond, az illet�nek szerencse. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokban: idegen v�rosban tart�zkodni, ahol mez�telen emberek j�rn�nak az utc�kon �s a v�ros kapui k�r�l: jegyzi egy elt�velyed�s�nket, amelynek megadjuk az �r�t. Mez�telen le�ny: sz�p id�. Mez�telen gyermek: kis betegs�g. Mez�telenek b�lj�n t�ncolni: mutat ki�br�ndul�st egy szerelm�nkb�l. Mez�telen �regember, aki bel�nk kapaszkodna: jegyzi betegs�g�nket, amelyet legy�z�nk. Mez�telen k�p, amely fej�nkre zuhanna: �vatoss�gra int egy asszonyi kelepc�t�l. (D. G. Gy.)

Mez�telen menyasszony: hamiss�g. (S. j.)

Miaty�nkot mondani: k�zeli �r�m.

Mirtusz. Amely volna aranyozva: nagy megbecs�l�s egy b�nat ut�n. Ez�st�z�tt mirtusz: j�l megv�lasztott �letc�l. Z�ld mirtusz: le�nynak k�zeli h�zass�got is �g�r. (1833.)

Mis�t hallgatni: j� v�llalkoz�s.

Halotti mis�n r�szt venni �s az �zvegyet k�s�rni: jegyzi, hogy r�videsen olyan asszony ismerets�g�t lelj�k, aki b�natunkra lesz. H�sv�ti mise: mindig gy�gyul�st jelent betegnek �s szerelmesnek. Kar�csonyi mis�n Lucasz�ken �lni: ha l�tunk valakit, j�l jegyezz�k meg, mert �rtalmunkra lesz. Koron�z�si mis�n r�szt venni: mutat nagy v�ltoz�st h�zas�let�nkben. (1833.)

Nagymise vas�rnap: �dv�s k�v�ns�g. (R. M.) Hajnali mis�re menni: asszonynak lustas�got jegyez, f�rfinak gondot. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokb�l: �rd�g�k mis�j�n r�szt venni �s vel�k egy�tt visszafel� mondani az im�ds�got: jegyez igen r�vid ideig �r� szerelmet, amely nyomot hagy �let�nkben.

Mocs�r. Vesz�ly.

Mogyor�t szedni: �rizkedj h�zibar�todt�l. Mogyor�t enni: hideg id�j�r�s. Orsz�g�ton mogyor�t tal�lni: jegyzi, hogy apr� h�zelg�sekkel nagy dolgot akarnak n�lad el�rni. Lyukas mogyor�: aranyf�st, �lom, csal�d�s. (1833.)

Moh�n �lmodni p�nzr�l: jegyez sok p�nzt.

M�kus. V�ratlan �r�m. Min�l hosszabb a m�kus farka, ann�l tart�sabb �r�m�nk.

Kernerben: n�tlen embernek eszeget� m�kus: h�zass�got; n�snek: gyermeket mutat.

Moln�r. Szeles id�. �reg moln�r: jegyzi, hogy �let�nk sz�p napjai leperegtek.

Morzsa, amely lehullana egy gazdag asztal�r�l: jegyez ellens�get; szeg�ny asztal�r�l: bar�ts�got.

Mosni (patakban): megszabadul�s gondt�l �s betegs�gt�l. Mos�n�: asszonynak jegyez hideg id�t, f�rfinak sz�rakoz�st.

Szennyes v�zben mosni: mutat tov�bbi f�jdalmat egy szerencs�tlen szerelem miatt. (Kerner.) V�rben mosni: hentesnek vagy feles�g�nek eg�szs�ges, m�snak betegs�g. Holt embert mosni: v�gs�g hossz� b�nat ut�n.

F�rfiruh�t mosni: asszonynak vid�ms�g. (R. M.)

Mostoha. V�ratlan seg�ts�g.

Mozs�r. Gond.

Must. Szenved�lyes k�v�ns�g, amely r�videbb id�n �t teljes�l, mint azt hinn�nk.

Must�r. �tonj�r�nak: igen rossz el�jel, m�snak: kis betegs�g.

Muzsika vagy �neksz�, amely t�volr�l hatna a f�l�nkbe: betegnek gy�gyul�st mutat, eg�szs�gesnek n�mi b�natot.

*

Az al�bb k�vetkez� �lomfejt�sek a legr�gibb magyar �lmosk�nyvb�l val�k:

Macska; par�znas�g.

Mad�r: mely �jjel j�r: azt jegyzi, hogy aki mit akar kezdeni, az a v�g�t j�l meggondolja. Mad�r, mely mez�telen: b�nat. Mad�rsz�t hallani: b� �s b�nat. Mad�rf�szket lelni; nagy �r�m. Mad�r, ha ellened t�mad: nagy sz�gyen. Mad�r, l�batlan: nagy keser�s�g. Madarat rep�lni l�tni: j�t jelez. Madarat fogni: lev�l. Madarat l�tni fejed felett rep�lni: gy�l�lts�g. Madarat visszaj�nni l�tni: hadakoz�s. Madarat tartani: nyeres�g a v�s�rban. Madarat elveszteni: h�bor�s�g. Madarat �gben l�tni: t�velyg�sbe esni. Madarat l�tni egyed�l �lni: b�nat. Madarat, csonka sz�rny�t l�tni: nyavalya. Madarat kergetni: gond. Madarat l�tni egym�st fogni: szomor�s�g.

Magot elvetni: dolgoz�s.

Majmot l�tni: szeret�nek szerelmet, m�soknak betegs�get jelent.

Makkot szedni: �r�m.

Malomba szek�ren menni: j�r�st jelez. Malomban �rleni: gond.

Mandul�t enni: h�bor�s�g.

M�tk�t sz�pet l�tni: sz�l�knek hal�la.

Medv�t l�tni: �lnok r�galmaz�s.

M�hrep�l�st l�tni: t�z.

Mell, ki sebes: v�nembernek gonosz, ifj�nak j�. Mell, ki sz�r�s: f�rfinak hasznos, asszonynak k�ros.

Mennyd�rg�st hallani: ellens�ged legy�z�d. Mennyd�rg�s �s vill�ml�s, de nem �t: ellens�geiddel megb�k�lsz. Menny�t�ttet l�tni: rossz asszonyt jelez.

Menyegz�ben lakozni �s t�ncot l�tni: keserves b�natod lesz, ha elej�t nem veszik.

Menyecsk�t meztelent l�tni, csak konty van a fej�n: hi�baval� k�v�ns�g.

M�rget enni �s meghalni: szerencs�tlens�g.

M�sz�rsz�ket l�tni: lakodalom.

Mez�telen�l l�tni mag�t: j�. Mez�telent l�tni k�zdeni m�s mez�telennel: szorgalmatoss�g.

M�zet enni: j�vend�beli szomor�s�g.