L�b. K�z�ns�gesen jegyzi szolg�inkat �s szolg�l�l�nyainkat.

Kerner szerint: nagy l�b jegyez rendetlens�get az ersz�nyben, a gazdas�gban; kis l�b: bar�ts�g; beteg l�b: seg�ts�g egy ismeretlen r�sz�r�l. L�bat mosni: biztos betegs�g. Mez�tl�b j�rni: v�ltoz�s, �j hivatal; asszonynak h�napsz�m. N�gy l�bad ha volna: megcsalnak, megcs�folnak. T�r�tt l�b: vesz�ly. Mank�s l�b: segedelem egy elvesz�tett �gyben.

A lipcsei k�nyv szerint: leveg�be emelt l�b, amely f�rfin volna asszony�, par�znas�got mutat egy aty�dfi�hoz. Szam�r- vagy �szv�rl�bon meg�rkezni idegen v�rosba, jelenti, hogy nagy szerencs�d lesz egy k�zeli utaz�sban. L�l�bad, ha volna, amelyet hi�ba rejtegetn�l: veszedelmet mutat egy k�zeli szerelem r�v�n. Vasalt l�b: er�, b�tors�g.

A k�l�n�s �lmokban: l�bunk mintha elfonnyadna, �s hasonlatoss� lenne a v�ros kapui mellett tany�z� koldusok l�b�hoz: mutatja, hogy egy utaz�s r�v�n szerelmi boldogs�got v�l�nk el�rhetni, de utunkban megakad�lyoznak.

R. M mondja, hogy asszonyl�b, amely t�rzs n�lk�l a szoba mennyezet�n r�pk�dne, de mi fel nem ismerhetj�k tulajdonos�t: f�rfinak eler�tlened�st jegyez. Dr�tost�t l�ba: betegs�g. (Ugyanott: utaz�s.) G�rbe l�b: hamiss�g, csal�s. T�ncol� l�bak: epeked�s jelei. T�rdepl� l�bak: keser�s�g a m�lt miatt. L�bn�l fogva akasztatni: szerencs�tlens�g a v�zen.

L�bad, ha volna �ri�s�: nagy utaz�sod vagyon. (Gvad�nyi.) L�b, amely a sarokban �ll: vesztes�g. (S. j.)

L�bas. �r�m. Nagy l�bas: asszonyt; kis l�bas: le�nyt is mutat. L�bast�k�r: feles�g.

Labd�zni. Gond.

L�da. �res: nagy harag; teli: kellemetlens�g egy atyafi r�v�n. L�d�t h�ton hordani: zord id�k jegye.

Kernern�l: l�da hazugs�got jegyez. L�d�ban utazni: bizonytalan j�v�. - R. M. szerint csizmadial�da, ha �res: j� v�s�rt mutat. V�ndorkatona l�d�ja mindig n�lk�l�z�s. Kov�csl�da: hideg id�j�r�s. Idegen l�da, amely volna szob�nkban, jelent titkot. - Gvad�nyiban tulip�nos l�da: asszonynak �zvegys�get mutat.

Lakat. Mindig valamely titok. Felvert lakat: tolvajs�g. Lakatos: kellemetlens�g.

Lakom�n �lni: jegyez nagy haragot egy j� bar�ttal.

L�mpa. �jdons�g.

Kernern�l l�ngol� l�mpa: jegyez temet�st. L�mpa a messzis�gben; hideg id�j�r�s. �g� l�mp�t vinni a h�z k�r�l: �r�mteljes csal�di esem�ny. Eloltott l�mpa: nem siker�lt terv.

A lipcsei nagy k�nyv szerint: v�mszed�k vagy r�v�szek l�mp�j�t messzir�l l�tni: jegyez nem siker�lt utaz�st. Idegen v�rosban �g� l�mpa: felvil�gos�t�s egy titokr�l. R�szeg emberek l�mp�sa: l�gy �vatos.

R. M. szerint: l�mpa�veg jegyez t�rsas�got; elt�rt l�mpa�veg: t�zv�sz.

Udvaron bolyong� l�mpavil�g Andr�s napj�n: hossz�, kem�ny telet mutat. (R�gi magyar napt�r.) Utasok vagy b�cs�sok l�mp�sa: hossz�, sz�p id� jele. (S. j.)

A k�l�n�s �lmokban: l�mpa, amely benn�nk vil�g�tana, �s sehogyan el nem rejthetj�k: vallom�st tesz�nk akaratunk ellen�re. Ugyanaz l�nyn�l: t�bb� el nem titkolhat� szerelmi viszonyt is mutat.

L�mpa, amellyel �regember j�nne: betegnek igen gonosz. (D. G. Gy.)

L�nc. Szeg�nynek fogs�g, gazdagnak szerencse.

Kerner Jusztinusz szerint: l�ncban j�rni: jegyez megszabadul�st egy f�lelmetes gondt�l. L�ncot verni (m�snak): hi� rem�nys�g. L�ncos eb: hideg id�j�r�s.

R. M. szerint: l�ncot vonni a mez�k�n, amelyek nem tulajdonunk: jegyez p�rt, amelyet megnyer�nk. L�ncos ember: f�lelem.

A k�l�n�s �lmokban: l�nccs�rg�s, amely hallatszana pinc�nkb�l vagy padl�sunkb�l: egy r�gi b�nt jegyez, amely el�bb-ut�bb napvil�gra ker�l. L�ncra f�zve vonszoltatni idegen orsz�gban, idegen emberek k�z�tt: nagy kit�ntet�s.

N�rnbergben l�ncban �lni: k�zelg� betegs�g. (Lipcsei nagy k�nyv.)

L�ndzsa: J� h�rek.

L�ng. Ha f�nyes �s k�zeli: �r�m. T�volban l�tsz� l�ng (f�sttel): harag. Sok l�ng: aj�nd�k, �kszer, arany.

H�rmas l�ngot elhagyott mez�n l�tni: jegyzi, hogy r�videsen megtal�ljuk azt, akit hi�ba kerest�nk. (Kerner.) L�ngol� haj: balszerencse. P�sztort�z messzi l�ngja: nyugodalmas �let. (R. M.) L�ng, amely szob�nkba j�nne, de ott semmit nem puszt�tana: v�ratlan l�togat�s, amelynek komoly k�vetkezm�nyei lesznek. Ha puszt�t a l�ng: �r�m�nk val�ra v�lik. (S. j.)

Lant. Becs�let.

R. M. szerint mutat megh�v�st egy k�zeli t�ncmulats�gba.

L�p. Kiad�s haszon a gazdas�gban. Kerner szerint: l�pon j�rni: betegs�g. �tonj�r�nak: rossz v�s�r.

Lap�t. �ltal�ban munk�t jegyez. Kis lap�t: megk�nnyebb�l�s. M�st lap�tolni l�tni: titkot tudunk meg. Sz�lben lap�tolni: gonosz k�v�ns�g, amelyre r�fizet�nk. Vizet lap�tolni: jegyez seg�ts�get lev�l �tj�n. P�klap�t keny�r n�lk�l: mutat lak�sv�ltoz�st, keny�rrel: h�zass�got.

Lapu. J� id�. Nagy lapulev�l: mutat titkot is, aminek megtud�s�ban nem lesz �r�m�nk.

L�rma. Ha az utc�r�l hallatszik: j� h�r egy idegen ember �tj�n, ha az udvarr�l: civakod�s a csal�dban. Ha a k�m�nyben volna l�rma: h�zitolvajt jegyez.

L�z. L�zad ha van, �llhatatlan vagy a szerelemben. (Kerner.)

Lazac. Szenved�s, amely szerencs�t hoz.

L�. Kipr�selni: hossz� �let. Betegnek adni: felhaszn�l�sa m�sok �r�m�nek. J��z� l�t inni: eg�szs�g.

Asszonyt�l levet elfogadni �s meginni: jegyez h�zass�gt�r�st, le�nyn�l: megszerelmesed�st. (Kerner.) B�z�s l�: �regasszony. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokban: l�, amelyet arcunkba �nten�nek: jegyez pletyk�lkod�st egy n� k�r�l, akit szeret�nk. L�ben f�rdeni: k�zeli betegs�g. Savany� levet inni s att�l megundorodni: hal�l. Kertek alatt foly� l�b�l szomj�s�got csillap�tani: jegyez szerelmi ki�br�ndul�st egy asszony szem�rmetlens�ge miatt. (S. j.)

Le�ny. �ltal�ban nem szerencs�s �lom.

Kerner szerint: f�rfinak: gond, le�nynak: �r�m. �reg le�ny, akit l�tn�nk fiatalkori alakj�ban: bolondd� tartanak. Mez�telen le�ny: hideg id�. Le�nyokkal buj�sdit j�tszani az erd�ben vagy a padl�son: v�ratlans�got jegyez. Idegen le�ny: lehet betegs�g is. Sz�p le�ny, aki olyan szavakat int�zne hozz�nk, amelyeket le�nyok nem szoktak mondani: mutatja, hogy le�nyk�r�be m�gy. Igen fiatal l�nyka �tonj�r�nak nagy bajt jegyez. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokb�l: le�ny, aki volna fi�: megcsal�d�st is mutat. Fi�, aki volna le�ny: �r�m. Szent le�nnyal lenni semmire sem j�. Cig�nyle�ny: utaz�s. N�met le�ny: v�ltoz�s. Szatm�ri le�ny: f�rads�gos munka. Ny�regyh�zi le�ny: engedelmess�g. V�g le�ny: b�nat.

Le�ny a hold els� negyed�ben: hideg id�j�r�st jelez. Andr�skor: hossz� telet. Nagyb�jtben: tavaszi h�. K�ntorb�jtben: par�znas�g. (R�gi magyar napt�r.)

L�c. Hossz� l�c: ismerets�g, amely h�zass�ggal v�gz�dik. Egy�bk�nt veszedelem.

Lecke. Lev�l.

Ledobni valamit: szerencs�tlens�g.

Lef�tyolozott n�. Hamiss�g.

Lefogyni. K�zeli betegs�g.

Leforr�zni valakit: nagy kellemetlens�g.

Leg�ny. J� v�s�r.

L�gs�lym�r�. Csal�s.

L�gg�mb. V�l�s.

L�gy. Gyullad�sos betegs�g.

Kerner szerint: sok l�gy ha sz�llna r�d: sok civakod�sban lesz r�szed. T�li l�gy: �regs�g. Legyet fogni: tilos �ton j�rni. Legyet lenyelni: titkot el�rulni. Legyet csapni: ellens�gesked�s �s valami nagy kellemetlens�g. L�gy a leveg�ben: kelepce. L�gyraj, amely el�l idegen h�zba menek�ln�nk: k�zeli ismerets�g egy idegen n�vel.

R. M. szerint: l�gy, amely f�l�nkbe m�szna, jegyez egy h�rt, amely miatt sok nyugtalans�gunk lesz. L�gycsap�: �regasszony.

A k�l�n�s �lmokban: l�gyraj, amely belepn� arcunkat, hogy t�le nem szabadulhatn�nk, mutat egy r�gi sz�gyent, amely m�g mindig f�j. L�gy, amely d�gr�l sz�llna r�nk: mutat veszedelmet megtartott �g�ret miatt.

Ist�ll�l�gy: k�r a gazdas�gban. Andr�s napja ut�n sok l�gy a szob�ban: mutat r�vid, vizes telet. L�gypiszok: pletyka.

Lehunyt szem. A magunk�: igen nagy szerencse. 1833-as k�nyv szerint: tern�. Ha m�s�: elfelejtenek legjobb h�veink.

L�k. A j�gen: ad�ss�g. Hord�n: rossz sz�ret.

Lekv�r. Minden k�nyv szerint gazdags�g. Lekv�rba l�pni: j� h�zass�got k�tni.

Lelk�sz. K�l�n�s �lm�ny.

Len. Lenvir�g: szerelem. Lening: h�zass�g. Lent sz�ni: jegyez hossz� telet, csendes �regs�get.

Szepess�gi lenben j�rni, amely lenb�l a hagyom�ny szerint Krisztus urunk ruh�csk�it sz�tt�k �s a ruh�k v�le n�veked�nek: nagy szerencse. (1759.) - Kerner szerint lenvir�g sz�ke n�t is jegyez.

Lencse. K�z�ns�gesen harag.

Kerner szerint: lencs�t enni: nem nagy szerencse. Lencs�t sz�junkon kiadni magunkb�l: jegyez megszabadul�st egy betegs�gt�l, amely er�nket lek�t�tte. Lencs�s hullad�kba l�pni, �s abban k�zzel dolgozni: asszonynak biztos megszerelmesed�st mutat. Lencse, amely f�l�nkb�l n�ne: le�nynak hazug szerelmi vallom�s, leg�nynek: el�rultat�s. Lencse, amely test�nk egy�b r�szein n�ne: betegs�get mutat.

Lencse (aki eszi): j� szerencse. (R. M.)

Lencsef�ld�n j�rni: mutat id�v�ltoz�st. (R�gi magyar napt�r.) Lencs�t �ltetni: elvetni gondj�t egy szerelemnek. (S. j.)

Lengyel n�. K�v�ns�g.

Lenyelni valamit: rendszerint mulats�g. Ha torkunkon akadna, amit lenyel�nk: rosszul siker�lt sz�rakoz�s.

Ha le�ny valami olyant nyelne, amir�l sz�gyellene sz�lani m�g anyj�nak is: jegyez elmaradt szerelmi �r�m�t. (Kerner.) - Cs�nyas�got lenyelni f�rfiaknak: szerencs�tlen szerelem. (R. M.) - A k�l�n�s �lmokb�l: kisgyermeket nyelni egy asszonynak: jegyez egy le�nykori b�nt.

Lenyakaztatni. Nagy szerencse.

L�pcs�n j�rni: n�mi szerencse a v�s�ron. L�pcs�r�l leesni: jegyez megcsal�d�st egy meg nem hallgatott j� tan�cs elmulaszt�sa miatt.

L�pcs�n kandik�lni, vagy lajtorja alatt kukucsk�lni le�nyok ut�n: er�vesztes�g. (Kerner.) - L�pcs�n �lni: jelenti egy �zleti �gy elmarad�s�t. (Lipcsei.) - H�h�r l�pcs�j�n felmenni, �s onnan k�r�ln�zni: nagy megtiszteltet�s jegye. (R. M.) - L�pcs�sen ny�rott haj: jelent megcs�foltat�st n�k r�sz�r�l. (S. j.)

Leped�. Rajta h�lni: kellemetlens�g egy asszony miatt; benne j�rni: hideg id�j�r�s.

Lep�ny. �ltal�ban �r�m.

L�pesm�z. Hasznos foglalkoz�sba kezdesz.

Kerner szerint l�pesm�zet: enni f�rfiaknak: jegyzi feles�ge h�v�ltoz�s�t, asszonynak: f�rje szerelm�t.

Lepke. Sz�p id�.

Lepkeh�ton utazni: le�nynak elcs�b�t�st �g�r. (R. M.)

Lev�gni csontot: elm�l� szerelem.

Le�lni olyan helyen, ahova a kir�ly is gyalog j�r: min�l k�nyelmesebben, ann�l nagyobb sz�gyen. (1833.)

Lev�l. �ltal�ban tolvajt jegyez.

Kerner szerint: levelet �rni: jegyez egy h�rad�st, amelyet v�runk. Levelet pecs�telni: titok nyom�ra j�v�nk. Levelet post�ra adni: elhat�roz�s. Elt�pett lev�l: nagy sz�gyen. Levelet ellopni: le�nynak jegyez titkos megszerelmesed�st, f�rfinak: ki�br�ndul�st. Levelet felolvasni: uralom valaki felett. Idegen lev�l, amelyet nem �rt�nk: csal�d�s. R�gi lev�l: �reg sz�l�k gondolata.

Lev�l, ment�l cifr�bb, ann�l rosszabb. (R. M.)

Lev�l att�l, akit nagyon szeret�nk: csal�s, el�rul�s, hiteget�s. (S. j.)

Lev�lhord�: mindig j� h�r.

Lev�l (fa) hull�sa: betegs�g. S�rga lev�l: szomor�s�g. Z�ld lev�l: �r�m.

Levendulaillat: kedves �lm�ny.

Levente. Csak a k�rty�ban j�.

Levest enni: gyarapod�s.

Forr� leves: elhamarkodott h�zass�g. Hideg leves: �regs�g. Kutyaleves: bek�sz�nt� gond. Lebbencs­leves: mezei munka. (Kerner.) - Levest f�zni annak, akit szeret�nk: titkon m�sra �h�tozunk. Betegnek levest f�zni: a beteg hal�la. Levest h�nyni: gonosz. (R. M.) - Levesh�s: csendes �let, �regasszony. (S. j.)

Levetk�zni: jegyez �j ismerets�get. N�nek �j szerelmet.

Liba. �ltal�ban sz�sz�ty�rs�g.

G�n�r, amely megt�madna: jegyez cs�b�t�st. (R. M.)

L�dh�st enni: j�. (1833.)

Kernerben: rep�l� liba: messzi utaz�s jelk�pe. Lib�t �lni: �r�ks�g. Libav�s�r: nevets�gess�g. Libatoll: g�ny. Liba l�ba: hideg id�. - A jegyzeteimben: sok liba, sok hi�baval�s�g.

Lid�rc. Megcsalnak.

Kernerben: k�k sz�n� lid�rc: kincset mutat. J�l jegyezd meg a helyet, ahol l�ttad.

Lid�rcnapt�rt olvasni: jegyez hideg id�j�r�st. (1833.)

Lid�rcekkel viaskodni, amelyek mell�nkre, sz�junkra �ln�nek: f�rfinak jegyez er�vesztes�get egy n� csalfa szerelme �ltal, n�nek elgyeng�l�st egy idegen �ltal. (R�gi magyar napt�r.)

�tonj�r�nak lid�rccel tal�lkozni: ha jobbr�l l�tja, asszonyi csalfas�got, ha balr�l, asszonyi h�s�get mutat. - Lid�rccel szeretkezni jegyez csal�d�st egy r�gi v�gy el�r�se ut�n. Lid�rc, aki asszonyunkat gy�t�rn�, s mi rajta nem seg�thet�nk, f�rfinak jegyez egy j� bar�tot, aki a h�zib�k�t helyre�ll�tja. Lid�rcfej� gyermeket sz�lni: kikap�ss�g. Lid�rc ut�n menni, s �t el�rni, s t�le megut�lkozni: szerelmi v�gy teljes�l�se �s betegs�g. Lid�rcekkel Andr�s napja ut�n t�ncolni: gazd�nak igen rossz telet mutat. Lid�rccel kocsin utazni es�s �jszak�n: hi�baval� gondolat. (R. M.)

A k�l�n�s �lmokb�l: lid�rc, amely benn�nk lakna, �s mindenfel� hajszolna: jegyez egy r�gi szerelmet, amely b�natunkkal v�gz�d�tt. Lid�rc, akinek volna gyermekteste, de egy�bk�nt feln�tt f�rfi volna: le�nynak s�v�rg�s, asszonynak v�tek.

*

Ismerked�s a lid�rccel

M�r megeml�tett�k magyar�zkod�sainkban itt-ott a lid�rcnyom�sos embert, aki �gy szeretne kiszaladni az �lm�b�l, mint valami �g� h�zb�l, de nem lehet, mert az ajt� be van csukva. Ez a lid�rcnyom�sos ember a legsz�nand�bb minden �lmod� k�z�tt. � �lmodja azt, hogy enged�lyt kap a fejedelemasszony­t�l, hogy el�be j�rulhasson, amikor is hi�ba keresn� d�szmagyar ruh�j�t, k�nytelen az �gyter�t�t mag�ra bor�tani, hogy ne �lljon tiszta feh�rben a kegyes kir�lyn� el�tt. �s ugyancsak � az, aki egyetlen sz�nak sem ura a legnagyobb kihallgat�son, pedig �lma elk�vetkez�se el�tt sz�mtalanszor elgondolta, hogy mennyi mindent fog a fejedelemn�t�l k�rni sorsa megk�nnyebb�t�s�re. K�rni fog italm�r�si enged�lyt, mert erre m�gsem lehet r�fizetni, ak�rmilyen v�r�s bajuszuk van a fin�ncoknak. K�rni fogja a fejedelemasszonyt�l, hogy a szomsz�dasszonyt, aki mindig az � udvar�ba sz�rja a szemetet; megintse, mert a szomsz�dasszony a fejedelemasszonnyal nem mer�szel nyelvelni. - �s v�g�l egy sz�nak sem ura a lid�rcnyom�sos ember.

A lid�rcnyom�sos �lom z�rja be az embert olyan r�gi ruh�sszekr�nyekbe, hogy ott a k�l�nb�z� �tibund�k �s l�bzs�kok k�z�tt meg�rzi az ember a debreceni nagyv�s�r szag�t, amely nagyv�s�ron a nagyapja fordult meg. �s semmik�ppen nem tud kiszabadulni a ruh�sszekr�nyb�l. A l�ba beleragad mindenf�le botosokba, sz�rcsizm�kba, belegabalyodik k�penyekbe, pedig az asszony m�r jav�ban kiab�lja, hogy az asztalon van a leves.

Lid�rcnyom�sos �lomban nem tal�lja meg az ember a slafrokj�n az ujjak bej�r�s�t, vagy pedig k�tszer egym�s ut�n is ford�tva h�zza fel harisny�j�t. Ugyancsak ebben az �lomban vesznek el k�l�nb�z� gombok, amelyeknek megkeres�se v�gett az ember eg�sz hossz� �jszak�n �t az �gy alatt vagy a szekr�ny alatt hasal, an�lk�l hogy az elgurult gombot megtal�ln�.

Ez az �lom arr�l nevezetes, hogy hagymaszaggal k�nozza azt az embert, aki egy�bk�nt a hagym�t nem szereti. Olyan nagy fokhagym�kat hoznak el�be (amelyeket meg kell ennie), mint egy gyermekfej. De az �lombeli v�r�shagyma sem sokkal kisebb a zsid�templom toronygombj�n�l. Nincs hova futamodnia az embernek, mert l�pten-nyomon el�be �llnak azok a nagy szakajt�k, amelyekben a kamr�kban a hagym�t tartogatj�k. Ezenk�v�l a boltok kirakataib�l kirep�lnek a fokhagymakoszor�k, �s az ember nyak�ba akaszkodnak. De �lomban �ld�zik az embert a sz�n�szek is, akik valaha azt tartott�k a legnagyobb becs�lets�rt�snek, hogyha hagyma koszor�t dobtak fel�j�k a sz�npadra, mostan�ban pedig �k a leglelkesebb hiv�i annak az �j divatnak, amely szerint mindenf�le betegs�get hagym�val kell kik�r�lni. Ez a hagymaszag, amelyet az ember �lm�ban �rezne, m�g k�nz�bb a val�di lid�rcn�l is. Megszabadulni csak �gy lehets�ges t�le, ha az ember k�poszt�t k�sz�t az �gya mell�, amelynek �that�bb szaga van m�g a hagym��n�l is. K�l�n�sen hat�sos ez a v�dekez�s, ha az ember �lm�b�l felriadva: mindj�rt meg is eszi az �jszak�ra el�k�sz�tett k�poszt�t.

A r�gi napt�rak �s m�s meg�llap�t�sok szerint azokn�l az �regasszonyokn�l, akik mit sem k�vettek el arra n�zve, hogy �ket boszork�ny m�dj�ra meg�getni lehetne: a lid�rcnyom�s olyan �rtatlan form�ban jelentkezik, mint egy bolhacs�p�s. Bolh�val �lmodni szerencse, sok bolh�val �lmodni m�g nagyobb szerencse. Az�rt a bolhacs�p�st nem is sz�m�thatjuk ama rossz �lmokat okoz� lid�rcek k�z�. De h�t nem lehet mindenki �regasszony a vil�gon, aki nyomban gyerty�t gy�jt, �s megszabad�tja mag�t a k�t ujja harap�fog�j�val a bolhaalak� lid�rct�l. A f�rfiak, akik �gyetlenek az ilyen teend�k v�grehajt�s�ban: k�nytelenek reggelig is t�rni a bolh�k j�t�k�t, k�l�n�sen olyankor, ha �ton vannak, �s a Vadkanf�h�z c�mzett vend�gfogad�ban k�nytelenek aludni.

*

Ligetben j�rni: sz�p szerencse.

Liliom. �rz�ki szerelem jelv�nye.

Liszt. �ltal�ban h�zb�ke.

Kerner szerint: �g� liszt: elm�lt boldogs�got mutat. Liszteszs�k: nagy szolg�lat. Ki�nt�tt liszt: hal�leset.

Lisztet gy�rni jegyez: csendes �letet. Lisztb�l valamit s�tni: mutat v�ratlan vend�get. Lisztes moln�r: id�v�ltoz�s. Lisztesbolt: r�vid utaz�s. Lisztes k�t�ny: v�leg�ny. (R. M.)

L�ngol� liszt: semmire se j�. (1760.)

Lit�ni�ra menni: jegyez h�zi perpatvart.

Lit�ni�ra h�v� harangot hallani: �regembernek nem j�, fiatalnak: kis szeretkez�st mutat. (Kerner.)

Lit�ni�n �lni �s mindenki odan�zne egy sz�gyentett miatt: szerencse egy nem rem�lt szerelemben. (Lipcsei nagy k�nyv.) - Lit�ni�t �nekelni: betegnek megk�nnyebb�l�s. (R. M.)

L�. L�tart�nak jelenti saj�t mag�t.

A lipcsei nagy k�nyvben: ugr� l�: szerencs�tlens�g. �gaskod� l�: nem v�rt megtiszteltet�s. Lovon j�rni: k�zeled�s a kit�z�tt c�lunkhoz. Saj�t lovunkat l�tni: jegyez sok �r�met �s sz�p szerencs�t. Elbukott l�: biztos kellemetlens�g.

Kerner szerint: barna l�: jegyez �lland� �r�met.

A r�gi magyar napt�rban feh�r l�: a megel�gedett, boldog h�zas�letet jelenti. Piros l�: utaz�s szerelme­s�nk­kel. Fekete l�: nyomott, szomor� id�. D�gl�tt l� mutatja, hogy �let�nk v�g�ig verejt�kkel kell megszerezni kenyer�nket: L�szersz�m: vid�m �let. L�ist�ll�: dolog, amelyet sz�vesen v�gz�nk. L�, amely m�ly s�rb�l ugorva vonja ki a szekeret: biztos megszabadul�s k�nz� gondokt�l. S�rba vagy v�zbe f�l� l�: nagy sz�ks�g, rossz esztend�.

Asszonynak l�val h�lni: nagy szerencse. L�ban lenni: kiv�teles l�togat�. L�val versenyt futni �s azt megel�zni: t�zveszedelem. (R. M.)

L�b�rt nyekeregni hallani a padl�son: hideg id�j�r�s. L� ut�n j�rni: sz�p id�. L�, amely �llna templom belsej�ben: mutat h�bor�t. Felh�k k�z�tt j�r� l�: uralkod�v�ltoz�st. L�nyer�t�s Andr�s napj�n: hossz�, hideg t�l. (D. G. Gy. gy�jt�se.)

Lovat eladni �s sz�p nyeres�gre szert tenni: asszonynak mutat b�natot, f�rfinak �r�met. (V. Gy.-n�.)

Gvad�nyi szerint: lovat l�tni legjobb: csik� kor�ban. Cig�nyl�: rossz esztend�. Pejl�: k�s�rtet.

Locsolni: j� mulats�g.

Ablakb�l locsolni asszonynak: egy f�rfi megszerelmesed�s�t jegyzi. Kulcslyukon kilocsolni: kac�rs�g. �regember fej�re fiatalasszonynak locsolni: par�znas�g. (Kerner.)

Lomb. Utaz�s.

L�cs. Gazdags�g. Menn�l nagyobb, ann�l jobb.

Lucfeny�. Alf�ldi embernek utaz�s.

Lutri (-n nyerni): �regs�g.

Lyuk. Csak ha kicsi, akkor j�.

�rgelyuk: bujdos�s. R�kalyuk: rossz v�s�r. Eg�rlyuk: kis j�vedelem. (R. M.)

*

Az al�bb k�vetkez� �lomfejt�sek a legr�gibb magyar �lmosk�nyvb�l val�k:

L�bat mosni: nagy nyavalya. Mez�tl�b j�rni: szerencs�tlens�g. Ha sok l�bad vagyon: gonosz az uratlan szolg�nak, az utaz�nak: j�. Ha n�gy l�bad van: csal�dsz.

Lajtorj�t l�tni: j�r�s.

L�mp�s, sz�p �s �g� gyertya benne: �r�m.

L�ncot l�tni: fogs�gba esni.

Lantot, kobzot verni: tested �rizd a gonoszt�l.

Legyet l�tni: gyullad�s. Legyet sokat l�tni: verseng�s.

Len: asszonyi �llatnak h� szerelme. Lent l�tni: r�vid nap idegent v�rj.

Levelet olvasni: j� vagy gonosz h�r, aszerint, ami a lev�lben �ll. Levelet l�tni: lop�t�l �rizkedj. Lev�l, elszakadozott: kisebbs�g. Levelet m�st�l elvenni �s magyar�zni: neked igazat jelent.

Liliom: tart�ztat�s, b�nt�s.

Liszttel b�nni: szaporod�s.

L�, amely s�rban megakadt, de kiugrik: amely embernek gondja van, id�vel elveti mag�t�l. Lovat l�tni els�llyedni vagy v�zbe f�lni: nyomor�s�gba esni. Lovat l�tni: sok j�t nyersz. Lovat, sz�rk�t, l�tni: gond. Lovat, feket�t, elhagyni: gondt�l menekedni. Lovat eladni: semmire sem j�. Lovat megvenni, vereset, feh�ret �s sz�rk�t: j� szerencs�t v�rj. Lovat t�li id�ben patkolni l�tni: nemsok�ra valami j� �r, ha el nem mulasztod. Lovat, her�ltet, l�tni: titkon esett k�r. Lovat, vadat, tartani: ellens�ged legy�z�d. Lovat, szederjest, l�tni: �tkoz�d�s. Lovat, gyorsat, l�tni: dolgoz�s. Lovat, feket�t, l�tni: kegyetlens�g. Lovat, feh�ret, l�tni: �r�m. Lovat, halottat, l�tni: nyeres�g �s igen j� esztend�. L� h�t�n nyargalni sz�jjel a v�rosban: kihirdettetni. Lovon, feket�n, j�rni: harag. Lovon, feh�ren, j�rni: j� szerencse. Lovat, vereset, l�tni: nagy v�gs�g. Lovat, megny�zottat, l�tni: ellens�ge neki �r�l. Lovat, haragost, mely h�mban �ll, k�t�f�kn�l, megfogni: tisztbeli embert, ki neked rosszat k�v�n, megb�k�ltetni. L�ra, magasra, h�gni: �rvendez�s.

Lopni: azoknak hitetlens�g�t jelenti, akikkel lakol, �s vesz�lyt.

Ha magad l�sz: szerencse, dolgaidban sok nyeres�g. L�v�st hallani: csal�di b�nat, t�bbnyire fi� miatt.

L�v�szt l�tni: semmire sem j�.