Kab�t. Jelenti h�ztart�sod.

B� kab�t: uras�g; fekete: gy�sz; szennyes: harag; rongyos: szeg�nys�g; sz�k: betegs�g.

Kerner Jusztinusz szerint: kurta kab�t jegyez kellemetlens�get; arannyal h�mzett: gazdags�got, szakadt kab�t; amely a varr�sn�l szakadt: ugyancsak gazdags�got mutat. �j kab�t: szerencse egy ismeretlen k�zb�l. Kab�tod, ha moss�k: dolgos feles�get kapsz. Foltos kab�t: �rul�s.

Gvad�nyi M�rton szerint: Kazinczy-kab�tban j�rni: jelez nagy megtiszteltet�st.

A k�l�n�s �lmokb�l: kab�t, amely volna asszonyhajjal b�lelve, mint a b�r�ny sz�r�vel: utaz�st mutat egy asszony miatt.

Mez�telen asszonyon idegen f�rfi kab�tja: kicsapong� �letm�dot jelez. Csillagokkal, �gi jelekkel kivarrott kab�t: nagy gondot szerez. Mad�rijeszt�r�l val� kab�t: cs�fs�g. Falusi emberen v�rosi kab�t, amelyet nem szokott viselni: ad�ss�g, v�grehajt�s.

Krisztus kab�tj�ban j�rni: muzsikus �let, szeg�ny eb�d. (Egy l�csei �lmosk�nyvb�l.)

Kacag�ny. Elevens�g csendes �letedben.

Kacag� n�. K�zeli kellemetlens�g. M�zeskal�cssz�ven kacag� n�: v�letlen szerelem.

Kac�r asszony. Bor�s id�.

Kacsa. Megsz�l�s. J� id�. Rep�l� kacsa: es�s id�j�r�s.

Kacs�zni: becs�let. Tipeg� kacsa: sok ut�nj�r�sod lesz, am�g gonosz sz�besz�dek eredet�t megtal�lod. �sz� kacsa: megh�v�s eb�dre. Kacs�t l�ni: �rul�st leplezel.

Kerner szerint: a vadkacs�k �tj�n j�rni, vel�k rep�lni, felkel� napot l�tni: igen j� jegy. De betegnek: gonosz. Felh�s �jszaka vadkacs�t hallani: szomor� h�r egy t�voli atyafir�l. Vadkacsatoj�s: cig�nyle�nyt mutat. Vadkacsaf�szek: titok. Vad�sz vadkacs�val: hideg id�j�r�s.

A k�l�n�s �lmokb�l: M�nchhausen vadkacs�ival rep�lni a szalonnazsineggel: hazugs�got hallasz. (Kerner.)

K�d. J� h�r. K�d�r: lev�l �ll a h�zhoz.

1759-es k�nyv szerint: k�d, amelyben mez�telen l�b� menyecsk�k sz�l�t taposn�nak: jegyzi elm�lt szerelmesed�sed. F�rd�k�d: betegs�g.

Kagyl�. Valaki miatt zavarba j�ssz.

K�ka, amely z�ld: igen hamis h�r.

Kakas. �jdons�got hallasz, de nem sok �r�med van benne. N�kn�l szerencse. Kakaskukor�kol�s: �r�m, betegnek gy�gyul�s. Kakas; amely toj�st rak: betegs�g k�pe. Vereked� kakasok: jelentenek h�bor�t, gazdags�got. Kakas ty�k h�t�n: szerencse a szerelemben.

Kerner szerint: t�zes kakas a h�ztet�n: veszedelem asszony miatt. Sz�lkakas: szesz�lyes szerelem. Kakas a tornyon: �nnepnap.

A k�l�n�s �lmokb�l: kakas, mely sz�trugdaln� az asszony konty�t: megcsalt f�rfi haragj�t jegyzi. Kakastar�j, amely n�ne orrunkon: h�tlens�get mutat a szeretett n� fel�l. Kakas sarkanty�ja kez�nk�n �s l�bunkon: gy�zedelmes szerelem.

Kakassz� es�s �jszak�n: bolond �lom. (R. M.)

Fekete kakas: k�s�rtet a h�zban. Kis kakas: t�zv�sz. (R�gi magyar napt�r.)

Kakukk. Sz�p id�. Kakukksz�: hirtelen hal�la egy ismer�s�nknek.

Kal�cs. Betegs�g. S�tni: szerencse, gazdags�g. Enni: rossz kedv.

Kalap min�l nagyobb, ann�l jobb. Uras�g. Kalapok: sok sz�besz�det jelentenek. �rikalap: korcsma, fogad�, mulats�g. (1856.)

F�rfikalap, amelyet egy n� �lm�ban szob�j�ban l�tna: jegyez megszerelmesed�st. Sz�rke kalap: �regember. Fekete kalap: �j szeret�. N�i kalap: pletyka.

Kalap�cs. R�gi h�zass�gi terv siker�l.

Kerner szerint: jegyez irigys�get. Harangkalap�cs: biztos k�rvall�s. Aranykalap�cs: j� v�s�r. Kalap�cs �s harap�fog�: csapsz�ket jelent. Kapukalap�cs, amely mag�t�l �t: v�rva v�rt vend�g, tal�n v�leg�ny �rkez�s�t jegyzi. Kalap�l� vasember a tornyon: utaz�st mutat. Kalap�l� mad�r: hal�leset. �gi kalap�cs: tr�nv�ltoz�s.

Radics M�ria szerint: kalap�l�st hallani, mintha kopors�sz�geket vern�nek: hal�lt jelent ott, amerr�l a kalap�l�st halljuk.

Karal�b�. Asszonynak igen eg�szs�ges.

Kal�sz, amelyet leszak�tunk: j�ges�t hoz.

Kand�r. Mindig szerelem.

Kalend�rium. Csendes �regs�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: kalend�riumi k�pecsk�k, amelyek a h�napok nev�t d�sz�tik (sz�nk�z�k, vad�szok, arat�k stb.) megelevenednek �s elmulattatnak: elhib�zott �letet mutatnak.

Kaloda. Vigasz. Kalod�ban �lni: gonosz szerelem. (1700.)

Kalifa. Hozz�menni: nagy szorongat�s. (1700.)

Kalitka. Mad�rral: �rz�ki �r�m�ket jegyez. - �res kalitka: megszabadul�s egy asszony rabs�g�b�l.

A k�l�n�s �lmokb�l: kalitk�ba z�rva lenni egy idegen h�zban, ahol mintha egy var�zsl� erej�b�l voln�nk: jegyez szerelmi szenved�seket.

Radics M�ria szerint: eg�rkalitka h�zas�letet mutat.

Kalm�r, ki j�nne messzi tengerekr�l, �s idegen port�k�val el�m�tana: nagy v�ltoz�st mutat mindennapi �let�nkben.

K�lyha, amelyb�l korom �s f�st sz�llana: csal�di boldogtalans�g. Meleg k�lyha (v�rosban): es�s id�t mutat. K�lyhaajt�: aj�nd�k. K�lyhacs�: vesztes�g.

Kerner szerint: k�lyha, amelyben a n�k kif�s�lt hajukat el�getn�k, valamint apr� rongydarabokat gy�jtan�nak: egy szerelmi k�n elm�l�sa. K�lyhak�rt�, amelyen k�s�rtet �klendezne: el�gedetlens�g sorsunkkal. K�lyha, amelyben emberek �gn�nek �s jajgatn�nak: szeles �jszak�t jelez. T�zes k�lyha: bolonddal lesz dolgod.

A k�l�n�s �lmokban: k�lyha mellett �l� �s f�t� �regasszony: boldogtalan gyermekkor eml�ke. Fekete k�lyhalyukb�l kil�p�, sz�p ifj�: rossz �gyass�g.

Kamra. J� h�r. B�s�ges �l�skamra, amelyben volna t�li id� �s a kolb�szok l�gn�nak: csendes �letet mutatnak. Kamr�ba z�rva lenni; �hs�g vagy betegs�g. F�skamra: ifj� szolg�l�.

K�mzsa. Sz�gyen.

�jjel bar�tnak, k�mzs�ba �lt�zve k�borolni a v�rosban az ap�cakolostor k�r�l - Kerner szerint - jelez egyet a h�t f�b�nb�l, amelyet t�n tudtunkon k�v�l k�vett�nk el. Asszony, aki viselne bar�tk�mzs�t, �s csuh�j�t felemelve megmutatn� mag�t kez�nknek �s szem�nknek: nagy r�szegs�get jegyez.

Kan�l. Vend�g j�n.

Kan�ri. Vid�m h�r.

Kamillatea. Torokf�j�s.

Kan�sz. K�r.

Kanca. Szerencse. Gazdags�g. Lakodalom.

Kancsal ember. Veszedelem. Kancsal asszony: szerelmi k�nszenved�s. �regnek mulats�g.

Kancs�. �ltal�ban vid�m h�zat mutat. Szerencse.

Kan�c. Rabs�g. Szeg�nys�g. Egyed�ll�t.

Kanonok. P�nz �ll a h�zhoz.

Kant�r. Sz�p uras�g.

K�ntor. D�nomd�nom.

K�nya. Az udvar felett: cs�b�t�s. K�nya f�szk�n: b�tors�g.

Kanyar�. Lev�l.

Kapa. F�radoz�s. Kap�snak: szerencse.

Kapca. Utaz�s.

Kapcsolni. Nyeres�g a lutrin.

Kapit�ny. J� bar�t.

K�pl�n. Betegs�g.

K�pl�r. Szerelem.

Kapocs. P�nz.

K�poszta. Nagyfej�, amely a kert�nkben termett: j�m�d, j� feles�g, j� szolg�l�. Veres­k�poszta: civakod�s.

A k�l�n�s �lmokb�l: k�poszt�shord�ban �lni �s onnan nem szabadulni: �regasszony szerelme, aki f�lt�keny­s�g�vel gy�t�r. K�poszt�t legelni ny�l m�dj�ra: szerelem a szomsz�dasszony ir�nt.

K�posztagyalul�: hideg id�j�r�s. (Kerner.)

K�poszta, amely n�ne test�nkb�l, �s ezt igen sz�gyeneln�nk: egy r�gi szerelem, amelyet nagyon megb�ntunk. (Saj�t jegyzet.)

Kappan. Megh�v�s eb�dre. (1833.)

Kerner szerint: kappanh�j test�nk�n, amely id� el�tt j�nne: ki�br�ndul�s egy hossz� szerelemb�l. Kappanhang� emberrel mulatozni �s att�l gyermeket kapni (n�nek): nagy megsz�gyen�l�s jele. Kappan, amely forogna l�ngon, zs�rj�t csepegtetn�, �s k�zben �nekelne: ismerets�g egy hazug asszonnyal. (1759.)

Kaptafa. Szabadul�s egy veszedelemb�l.

Kapt�r. Sz�vess�g, szolg�lat v�ratlan bar�tt�l.

A k�l�n�s �lmokb�l: kapt�r, amely rajz� m�hekkel fej�nkb�l n�ne ki jegyez l�zas betegs�get. Kapt�r egy asszony fej�n: �rul�s.

Kapu. Nyitott: vend�get hoz. Bez�rt kapu: hi�baval� utaz�s. Felt�rt kapu: b�tors�g, er�.

Kar. Sz�r�s: nyeres�g. Nagy kar: neh�z munka. Kis kar: szeg�nys�g, gond, alamizsna. Dagadt kar: v�ratlan �r�ks�g. T�r�tt kar: rossz v�s�r, rossz h�zass�g. Csonka jobb kar: f�rfihal�l. Csonka bal kar: asszonycsal�s. Leoldott kar: vesztett per.

Kerner szerint igen nagy kar mutat h�bor�t is. Mindk�t karunkat elvesz�tj�k: feles�g hal�la.

A k�l�n�s �lmokb�l: karunkat, ha l�tn�nk oly er�snek, mint mozs�rt�r�, azonban zsibbad�s folyt�n nem mozd�thatn�nk: asszonyi szerelemben tehetetlens�get mutat.

K�l�n�s alak� kar: p�nzhamis�t�s. H�h�r �ltal vett kar, amelyet a v�ros kapuj�ra szegezn�nek: akaratunkon k�v�l vereked�sbe kevered�nk. Igen sov�ny, szinte elsz�radt kar, amely hasonl�tana egy let�rt �ghoz: legkedvesebb gyermek�nk hal�la. Sok kar: gy�vas�g. F�lkar� ember balgas�g, �gyetlens�g. Sz�rnyeteg karja, amely ut�nunk ny�lna: f�lelem egy titok felfedez�se miatt. (Kerner.)

Kar, amely az �gboltozatb�l ny�lna al�: vigasztal�s b�natunkban. (Saj�t jegyzetem.)

Karab�ly. Val�di �r�m.

Kar�csony. Minden k�nyv szerint j� jel.

Karbunkulus (nyakon): Szerencs�s napot jegyez.

Karcol�s. H�ton: els�rang� jel. �vegen: vigy�zatra int j� embereinkn�l. Karcol�s mindennapi poharunkon: szesz�lyes feles�g jelk�pe. �sszekarcolt arc: k�nszenved�s egy gonosz igazs�g­talans�g miatt.

Kerner minden karcol�st nagy v�ltoz�snak �t�l.

Karcs� n�. Kellemetes vend�g.

Kard. Mindig becs�let.

Kar�j (keny�r): betegnek biztos gy�gyul�s.

Karika. Vid�m v�ltoz�s a b�b�natban.

Kerner szerint: mad�rkarika: r�szegs�get jegyez. F�lben l�g� karika: asszonynak biztos megszerelmese­d�s�t jelenti egy vend�gs�gbe j�tt f�rfival. Orrban l�g� karika: sz�gyen, pelleng�r, el�rul�s. F�ldre hullott karika: gyenges�g. Diszn� orr�ban: gonosz indulat� szolg�l�.

A k�l�n�s �lmokb�l: Karik�ba hajolni, mint v�ndorkom�di�s egy n� mulattat�s�ra s annak tetsz�s�re: nagy megszerelmesed�s jele.

Gvad�nyi szerint: karik�hoz k�t�tt n�: nagy megel�gedetts�g.

A lipcsei k�nyv szerint: karika, amely f�nylene egy asszony feje k�r�l: nagy �vatoss�gra int.

Karmester. Titkos gy�sz.

K�rog�s, hideg �jszak�n: hossz� telet mutat.

Karom. Ellens�ged b�k�l.

K�romkod�s. Kerner szerint: annyi, mint a szam�rord�t�s: rossz id�.

K�rtya. Harag �s kellemetlens�g. K�rty�t vetni: b�b�nat. K�rty�t vettetni: meghallod az igazs�got, amely nem lesz kedvedre. K�rty�zni: k�s� f�rjhezmen�s. Szerencs�tlen szerelem.

A k�l�n�s �lmokb�l: K�rty�n sok p�nzt nyerni, amely p�nz test�nkre omlana, mint �sszed�lt farak�s: nagy vesztes�get �s szeg�nys�get jegyez. K�rty�s, aki k�rty�kat mutogatna, amelyeket test�nkb�l h�zna ki: l�nynak cs�b�t�st, asszonynak b�nk�d�st mutat. K�rty�k, amelyek test�nkre voln�nak festve: (n�knek) idegen f�rfiakat mutatnak, kikkel megismerkedni k�szek voln�nak. K�rty�s le�ny, aki elnyern� a f�rfiakt�l a sz�v�ket: gondolat, amely nem teljes�l. K�rtyavet� �regasszonnyal lenni: v�ltoz�s sorsunkban. (Kerner.)

R. M. szerint: n�knek a piros kir�llyal �lmodni: betegs�get jegyez.

Egy k�z�pkori (lipcsei) k�nyv szerint: hamisan k�rty�zni: nagy tisztess�g. K�rty�k, amelyek meg­elevened­nek: j� bar�tok hal�la.

Karvaly. Rossz h�r egy idegen ember �tj�n.

Karzat. Lev�l. (1833.)

Kas: l�sd Kapt�r.

K�sa. �r�m. Mesemond�s. Falusi �let.

Kerner szerint: k�sagomb�c, amely torkunkon akadna: egy hazugs�g jegye, amelyet n�k tal�ltak ki. K�sahegyet enni: gyermekkori eml�k visszat�r�se. K�s�ba esni: nagy szeg�nys�g. K�sazs�k: boltosnak rossz �zlet, m�snak n�mi szerencse.

1759-es szerint: k�s�t enni sokadmagunkkal: rossz esztend�t jelk�pez.

Kast�ly. �regembernek fiatalasszonnyal val� h�zass�ga.

Kerner szerint: kast�ly jelent b�k�s, szerelmes id�ket. Romm� v�lt kast�lyban lakni: ifj�kori �r�m�k visszat�r�se az �regs�gben. Kast�lykert: v�ltoz�s az eg�szs�gben. Sz�l.

A k�l�n�s �lmokb�l: kast�lyt �p�teni �s befalazni n�ket, akik gonoszak voltak: korai hal�l. (Egy k�z�pkori - lipcsei - k�nyv szerint.)

Kast�lyon z�szl�: id�v�ltoz�s. Kast�lyh�lgy: megunt leg�ny�let. Kast�ly v�z t�kr�ben: rem�nytelens�g. Kast�ly a leveg�ben: hi�baval� utaz�s. (1833.)

Kasza. Hal�leset. Gy�gy�thatatlan betegs�g. Kasz�l�s: rossz jegy. Nyilasban kasz�lni: v�g­rendelkez�s. Erd�ben: hossz� �let. Kasz�lni, �s semmit nem markolni: szomor�s�g. Kasz�t fenni: szerelmi hiba.

Kasz�rnya. Biztos keny�r. (1833.)

Kaszn�r. H�r. �jdons�g. (Kerner.)

K�t�t olvasni: betegs�g, �regs�g, gond a k�sz�b�n, sz�lz�g�s a k�m�nyben. (R�gi magyar napt�r.)

Katona. Mindig rossz v�ltoz�s. Katona, aki �llna a csillagos �gen: h�bor�t mutat. Rongyos katona: h�zass�gt�r�s. Katon�k: rossz esztend�t mutatnak. Pusztai katona: ad�ss�g. Sz�lkatona: szesz�lyes asszony. �reg katona: hazugs�g. (Kerner.)

K�ty�. Valamely szerencs�tlens�g, amely �tk�zben fenyeget. N�kn�l jegyez elmaradt vend�gs�get is.

Kerner szerint: k�ty�s �ton utazni k�s� �jszaka: egy gondnak az elmaradoz�sa h�tunk m�g�tt.

K�v�. T�rsas�g. K�v�sb�gre: pletyka.

Kerner szerint: jegyez �rtatlanul val� el�t�ltet�st.

Kazal. T�zv�sz. Hossz� t�l. Sov�ny h�zi�llatok.

Kecsege. Tiszai ember l�togat�sa.

Kerner szerint: kecsege jegyez nagy eb�det is. Dr. F. szerint: kecsege, amely test�nkb�l n�ne ki (n�kn�l): szerencs�tlen h�zass�g jelk�pe.

Kecske. Csal�d�s. Hazugs�g. Baj. Szerelmi keser�s�g. Kecskeszak�ll: �lmatlans�g, ha n� l�tja, f�rfinak �j ellens�g.

Kedd. Szent Antal est�je. Kincs�s�k napja.

Kefe. Hajkefe: vend�g.

Kehely. Vigasztal�s. Teli kehely: eg�szs�g.

Kehes l�. Rossz utaz�s.

K�j. Min�l nagyobb, ann�l nagyobb b�nat.

K�k (sz�n): t�bbnyire harag. K�kruh�s ember: �jdons�got mondanak. (Kerner.) K�kruh�s f�rfi jelent m�g �ssze�tk�z�st a hat�s�gokkal.

Kel (-t enni): dolgaid, terveid siker�lnek. (Kerner.)

Kel�s. B�nat. Mindig valamely szomor� h�r j�r nyom�ban.

A k�l�n�s �lmokb�l: Kel�s, amely t�madna h�sunkban, �s elbor�tan� altest�nket: szomor�, f�l�nk �zvegy­asszonyt jegyez.

Kemence. Jegyez k�lcs�nt.

Kerner szerint: kemenc�ben elb�jni: szorongatott helyzet jegye. Bef�teni: korai felkel�s �s v�ratlan vend�g jele. Kemence mellett �ld�g�lni: csendes �regs�get mutat.

K�m�ny, amely er�sen f�st�l: a szerencs�s jelek k�z�l val�. Idegen h�zon f�st�lg� k�m�ny: n�mi pletykas�got rejt. K�m�nysepr�: �r�m, sz�rakoztat� bar�tok j�vetele, megh�v�s egy mulats�gba. N�ha (nagyb�jtben) t�zet �s szelet is jelent.

K�n. Betegs�g. Rossz h�r. Irigy ember.

Kender. Betegs�g.

Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg id�j�r�st �s n�mi b�natot csal�di kellemetlens�g miatt. Kender k�k vir�ga: egy v�ratlan, szinte ostoba helyzet. Kender�ztat�s: mindig pletykas�got mutat. Kender a mez�n: sz�p id�j�r�st jegyez.

R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hossz� t�li id�j�r�st mutat.

Gvad�nyi M�rton szerint: kenderb�l k�telet fonni: bor�s gondolatok, csal�d�sok, unalmak jelk�pe.

A k�l�n�s �lmokban kender, amely n�ne arcunkon, test�nk�n, h�tunkon, megsz�gyen�t�st mutat egy r�gi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt.

Kenderen h�lni: falusi utaz�st is mutat. (Saj�t jegyzetek.)

Kend�. N�knek mindig j�t jegyez. Min�l finomabb a kelm�je: ann�l jobb. Durva kelm�j�, feh�r kend�: m�dos embernek betegs�get mutat, szeg�ny embernek j�t, asszonynak f�l�nk­s�get valami kis titok miatt. Fejkend�: �ltal�ban v�ltoz�st jegyez megszokott �letm�dunkban. Fekete kend�: kis szomor�s�g. Fej�r kend�: v�ratlan �t. Piros kend�: zavartat�s.

K�nes�. Idegen ember aj�nd�ka.

Kengyel. Hideg id�. Utaz�s. Kiad�s.

Ken�cs. Ersz�nyedben dag�ly.

Kerner szerint: jegyez vigasztal�st is. Ken�cs�t keverni: rossz tan�cs. Ken�cs�t haszn�lni: cs�f betegs�g. Arcken�cs: megsz�gyen�t� helyzet mutat�ja. B�z�s, undor�t� ken�cs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek hal�lt jelent. Feh�r ken�cs, amelyben a napsug�r sz�nei voln�nak, �s ifj� sz�zle�ny kez�b�l volna: nagy megk�nnyebb�l�st mutat mindennapi helyzet�nkben. Szent J�nos napj�n ken�ccsel �lmodni: megifjod�st is mutat. �jholdkor minden ken�cs eg�szs�ges.

Keny�r. Az �letnek j� jele.

Kerner szerint: kenyeret s�tni: fiataloknak boldogul�st, �regeknek b�k�s napokat mutat. �jszaka kenyeret s�tni: menek�l�s a h�zigondok el�l. �jholdkor kenyeret s�tni: szerencse. Usz�lyhaj�n kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeret�nk, elutaz�st jelent. Keny�rdagaszt�s: dolgos asszonynak; igen j�, r�stnek gonosz. J��z� kenyeret enni, �s �z�vel fel�bredni: mutat egy j� bar�tot, akinek �g�ret�re sz�m�thatunk.

A lipcsei nagy k�nyv szerint: kenyeret l�tni, �s bel�le nem ehetni: szenved�s k�pe. „Kenyered ha van: becs�leted van.” B�zakeny�r: vid�ms�g. Feh�r kenyeret enni: mindenkinek j�. Meleg keny�r: biztos �r�m. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Keny�r, amelyet h�tadon hordozol: k�rt mutat h�ztart�sod­ban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felv�gatlan keny�r: j�kedv, eg�szs�g, betegnek gy�gyul�s. Keny�rkar�j: b�s�g. Kenyereskend�, amely �res: sz�gyen. Keny�rmorzsa: irigys�g, szeg�nys�g, f�jdalom.

Gvad�nyi M�rton szerint: �res kenyerestarisznya: el�t�ltet�s jegye.

Katonakeny�r, amelyet egy asszonynak adn�nak aj�nd�kba: jegyzi egy asszonynak elcs�b�t�s�t. (R. M.) Sz�raz keny�r, amely torkunkon megakadna: nek�nk j�, csal�dunknak rossz. (D. G. Gy. gy�jt�s�b�l.) Pen�szes keny�r: betegnek �l�lkod� hal�lt jegyez. (S. j.)

K�p. Rendes, j� bar�ts�g.

Kerner szerint: k�pet l�tni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. K�pet leakasztani �s kidobni: mutat v�gyakoz�st helyzet�nk v�ltoztat�s�n. K�pet felakasztani: rabs�g. Saj�t k�p�nket l�tni: nagy betegs�g.

K�rni valamit: j� rem�ny.

K�rdezni valamit: hazugs�g.

K�reg. K�zelg� szerencse. (Kerner.)

Ker�k a kocsin: v�ltoz�s.

Kerepel�st hallani: j� h�rt mutat. Nagyb�jtben betegs�get.

Keresg�lni valami ut�n: mutat nyugtalans�got.

Kereszt. Szerencse.

Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyz�st mutat. Keresztet vetni: nagy szerencs�tlens�g. Ez�st­kereszt: temet�s.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy v�ltoz�st a bels� h�ztart�s­ban, a sz�l�ben ellenben igen j�. Keresztcsont, ha f�j: gyermektelen embernek gyermeket jelent, h�zasnak sok kiad�st, munk�t. Kereszt�t: v�ratlans�g, bizonytalans�g, zavar, idegen vend�g. De lehet szerencse is.

R. M. �ll�tja, hogy minden kereszt, amelyet a h�tunkon cipel�nk a temet�be: egy esztend�t jelent tov�bbi �let�nkben.

Gvad�nyi M�rton az �tsz�li keresztet terhes, viszontags�gos utaz�snak mondja.

Kereszt, amelyet nagybetegnek cs�kra ny�jtan�nak: k�zeli gy�gyul�s jelk�pe. Kereszt a tornyon: idegen v�ros. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpr�b�ltat�s k�pe. Kereszthord� gyermek: megszaba­dul�s egy r�gi b�nt�l. Kereszthord� pap: eg�szs�gesnek igen nem j�. Keresz