J�cint. A f�lelem jegye. Nagy meger�ltet�st jegyez.

Jajgat�s. Baj.

Kerner szerint: jajgat� sz�l: rossz esztend�; jajgat� f�k: hideg id�; jajgat� h�zib�torok: hal�lesetet jegyeznek.

1799-es k�nyv szerint: jajgat�s, amely hallatszana udvarunkb�l: jelez sz�razs�got, takarm�nyhi�nyt, esetleg �rvizet. Jajgat�s a padl�son: kem�ny t�l jegye. Jajgat� egerek: rossz �nnepnapok.

A k�l�n�s �lmokb�l: jajgat�s, amely hallatszana bens�nkb�l, mintha egy idegen ember volna bel�nk z�rva, aki onnan kiszabadulni �hajtana: ifj�kori eml�kek f�jdalmass�ga. Jajgat� hajsz�lak: aggodalmas �regs�g jegyei.

�tonj�r�n�l orsz�g�ton, �tsz�li ter�let fel�l hangz� jajgat�s: rossz v�s�r jegye. Andr�s napj�n jajgat� barmok: igen korai �s hossz� telet mutatnak. (R�gi magyar napt�r.)

Saj�t jegyzeteimb�l: jajgat�s �lmunkban mutat egy helyrehozhatatlan t�ved�st. - R. M. szerint: nagy­b�jtben jajgat�s: v�ltozatlan szomor�s�g jele.

Janu�r (h�nap): veszeked�st mutat.

J�szol. Teli: �ns�ges esztend�.

J�t�k. Szerencs�vel j�tszani: szerencse a szerelemben; vesztes�ggel: valamit tal�lsz utadban.

Kerner szerint j�tszani kock�val: harag jegye; gyermekkel: csendes �r�m; goly�val: leverts�g, b�nat; lutrin: bizonytalan �r�m.

1833-as k�nyv szerint: j�tszani �s nyerni: n�mi szerencse, de nem a j�t�kban. - Gvad�nyi M�rton szerint: j�t�k: jegyez csal�rds�got.

J�t�kszer. �j ismerets�ged lesz, amely nem sok �r�met mutat. J�t�kbaba: asztalossal lesz dolgod. (1799.)

J�vorfa. F�jdalom f�ja. Apr�fa j�vorf�b�l: szeret�d mond�s�t szerd�n reggel gondold meg, mikor a kakas m�sodszor kukor�kolt. J�vorf�b�l furuly�cska: f�lrevezet egy asszony. J�vorf�b�l val� kopors�: �reg sz�l�k. Kid�lt j�vorfa: talajvizet mutat. (1833.)

R. M. szerint: �nekl� j�vorfa: igen rossz esztend�.

J�g. Gond �s betegs�g.

Kerner Jusztinusz szerint: j�g, amely alattad leszakad: felesleges f�lelmet �llasz ki. J�gen elcs�szni: �rul�s, sz�tfoszlott rem�nyek, szerelmi csal�d�s jegye.

1833-as k�nyv szerint: j�gen j�rni: biztos el�rehalad�st jegyez c�ljaidba.

Olvad� j�g: hi�baval� szorgalom. - Saj�t jegyzeteimb�l: jeges �ton haladni: viszontags�gokat szenvedni; j�gt�r�st hallani: szerencs�s. Jegesmedve: v�gs�g.

Jegenye. V�ltoz� szerencse.

Kerner szerint: a megk�v�ntakat el�red. 1756-os k�nyv szerint: v�lasztottad szeret. Jegenyesor: gondtalan �let, hossz� �regs�gig. Jegenyef�k, amelyeknek susog�s�t hallod, jegyzi, hogy szel�d hal�llal t�vozik az �rny�kvil�gb�l egy kedves ismer�s�nk.

Jegygy�r�. Cser�lni: keser�s�g.

Saj�t jegyzeteimb�l: idegen n� jegygy�r�j�t viselni (amelyhez jutottunk tr�fa �ltal): jegyez szerelmi tal�lkoz�t, amelynek eml�kezete keserves.

Jelmez. N�vtelen lev�l.

J�rce. R�vid id�n bel�l megl�togat a szerencse.

Jobb k�z. Akaratod ellen�re el�rulsz valakit, akit m�lyen szeretsz:

J�sz�g (-ot) �r�k�lni: jegyess�g; venni: visszat�r� j�l�t jegye.

Juh. Gazdaembernek: gond. S�ros id�. Z�ld mez�n: nagyon j�. Juhot �rizni: sz�p nyeres�g. Juhot ny�rni: veszedelem. Juhh�st enni: sz�p becs�let. Juh�sz: es� �s k�r. Juhny�j: megel�ge­dett­s�g.

R. M. szerint: juhok, amelyeket v�zben l�tunk, szerencs�tlen utaz�st mutatnak. Juhok a felh�k k�z�tt: t�n� �let jelei. Akolba z�rt juhok: hossz� telet mutatnak. Juh, amely fekv� helyzet�nkben �tugrik: egy kis b�nat elm�l�s�t jelzi. Juhos k�sa: eg�szs�g, nyugalom.

*

Az al�bbi magyar�zatok a legr�gibb magyar �lmosk�nyvb�l val�k:

J�rni meghalt feles�geddel, aki megelevenedett s�t�t �jjel: amit eddig nem tudt�l elv�gezni, ezut�n elv�gzed. P�lc�n j�rni: nagy betegs�g.

J�gen j�rni: dolgod el�menetele. Olvad� j�gen j�rni: hi�baval� t�rekv�s. Jeges �ton j�rni, hol h� is van: hi�baval� t�reked�s.

Jegyet az �gen l�tni: k�rvall�s.

Juh, ha a tied, vagy ha z�ld mez�n van: j�. Juhot ny�rni: vesz�ly. Juhokat �rizni: nyeres�g.