Eb.

Az 1756-os k�nyv szerint: ebet l�tni: gy�ny�r�s�g. De a feh�r eb jobb, mint m�s sz�n� eb. Eb, ha fogait mutogatja: gy�l�ls�g. Eb, ha h�zelked�: �lnoks�got jegyez. Eb, ha siket: �rtalmas r�galmaz�s. Ebugat�st hallani: ellens�gt�l gy�zettetni. Ebet angliait l�tni, kinek a sz�ja �s a f�l combja fekete, egyebe pedig feh�r: f�ember t�gedet csal�rds�g�val megker�l.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, �s a seb megmarad: betegs�g jegye; ha nem marad seb: ellens�geiden gy�zelmet aratsz. Ebugat�s: ellens�geid gy�znek. S�ket eb: epeked�s. Fekete eb: vak gy�l�let. Lompos eb: szeg�nys�g. H�z�rz�, ha megmar: csal�d�s legjobb bar�todban. �leb: dolog.

Magyar k�nyvek szerint: �sz� eb: seg�ts�get jegyez. Eb, amely macsk�val verekszik: oltalom. Ebsz�l�: �r�m. Ebt�vis: kellemetlen vend�gs�g. V�n eb: szerelmes any�s. Eb tavasszal: zavar a h�zas�letben. �tonj�r�n�l: gonosz. Sz�rke eb: vereked�s asszonyokkal. V�r�s eb: hal�l.

Eb�d. H�zass�g. Eb�did�: hossz� �regs�g. Eb�det enni idegen asztaln�l: kellemetes. Eb�d otthon, vend�ggel: gond.

M�s forr�sok szerint: eb�d jegyez: h�zass�got. Mag�nyos eb�d: betegs�g. Vend�ggel: megcsalat�s. Eb�dl�: hal�leset. Eb�d egy halottal: kiv�l� szerencse. (1855.)

Kerner szerint: eb�d, amelynek nincs v�ge: nagy n�lk�l�z�st jegyez. Papi eb�d: l�togat�st jelez. B�jt�s eb�d: j� eg�szs�g. Cs�klevessel kezd�d� eb�d: d�nomd�nomot mutat.

Az 1855-�s k�nyv szerint: idegen szob�ban eb�delni: gond. H�st eb�delni nagyp�nteken: gonosz. Eb�dre h�v� harangsz�, messzir�l: b�rt�nt jegyez.

�benfa. Kis szomor�s�g.

Ecet. Ecetet inni: j� nyeres�g. Ecetfa: mulats�g jele. Ecet�gy: h�zi kellemetlens�g. Ecetet �rulni: keny�rgond jegye. Ecetes�veg: k�r, t�r�s, roml�s. A h�ztart�sban bossz�s�g.

Kerner szerint: ecetet inni sz�zle�nynak: gonosz.

Ecset. K�r. Ecset, amely szak�llunkb�l val� volna: �j h�zat jegyez. Ecset diszn�nak sz�r�b�l: nagy sz�l jele. Ecset toj�ss�rg�j�val bevonva: betegs�g.

Ed�ny. H�zi kellemetlens�g. Ed�nyt�r�s: mindig baj. N�tlen embernek: aggleg�nys�get �g�r. Le�nynak: p�rt�ban marad�st.

Egy �regasszony szerint; ed�ny jelez kiad�st. K�l�nf�le ed�ny: harag jegye. Kopott ed�ny: baj egy �regasszony r�v�n. Z�ld ed�ny: korai tavasz. Ed�nyeskocsi: j� utaz�s. Ed�nyesbolt: h�zass�g a csal�dban. Ed�nyesember, ha t�tul sz�l�t meg: m�g abban az esztend�ben h�zass�got jelez. (1855.)

Ed�ny �gason, z�ld udvaron: �r�mteljes viszontl�t�st mutat. Le�nynak: udvarl�t jegyez. Ed�ny, ha macska k�lykezett bele: szerencs�tlens�g.

�des. H�zelked�s. �des italt inni: megszerelmesed�s jegye. �dess�g: szerelmi kaland. �des v�z: gazdag asszony. �des v�z, ha m�s issza: �regasszony.

�den. �den kertj�r�l �lmodni: betegs�g. �denben j�rni: nagy �r�m.

�g�s. �g�st l�tni k�r n�lk�l: j�. Nyeres�g. (1756.)

Kerner szerint: �g�st l�tni f�sttel �s k�rral: veszedelem. Betegs�g. �g� fa: gond. �g�st oltani: lemond�s kedves tervedr�l. �g� bokor: sz�p, de vesz�lyes asszony. �g� h�z, ha m�s�: kiad�s; ha ti�d: szomor�s�g egy n� miatt. �g� �g, amely nagyon f�st�l: nagy veszeked�st jegyez; �tonj�r�n�l: visszafordul�st.

�g. Bor�s �g: szomor�s�g. Napos �g: �r�m. �gboltozat k�t Nappal: nagy baj egy terhes­asszony miatt. Jegyez m�g h�bor�t is. �gboltozat Nappal �s Holddal: b� term�s, j� id�j�r�s; nagy sz�ret. Eget �gni l�tni: hal�leset. �gboltozatot leesni l�tni: v�tkez�sed lesz. Eget leszakadni l�tni: gonosz jegy. Igen k�k �g: hideg id�. �gben j�rni �s Istent l�tni: k�rvall�s. �gben, csillagok k�z�tt hal�sz� ember: veszeked�s. Kiny�lt �g: megmenek�lsz a roml�st�l. Csillagos �g: nagy szerencse. Haj�zni csillagos �gben: veszedelemb�l menek�lsz. Vil�gos �g: szerelmi h�zass�g mutat�ja. L�ngol� �g: nagy szerencse a sorsj�t�kban. �g sz�ll� madarakkal: id�v�ltoz�s. �g, amely v�zben l�tszik: betegs�g barmaid k�z�tt. �gb�l sz�ll� angyal: lev�l j� h�rrel.

Kerner szerint: betegnek eget �gni l�tni: megk�nnyebb�l�s. Terhesasszonynak �gbe sz�llni: szerencs�s sz�l�st jelez. �regasszonynak �gbe felutazni; v�ltoz�s jele. �tonj�r�n�l bor�s �g zimank�s id�, hegyek k�z�tt havaz�s, gonosz �regasszony az �tban.

Az 1755-�s k�nyv szerint: �gben M�ri�t �s szenteket l�tni: gy�ny�r� kil�t�sok jegye. �gben s�t�l� b�r�nyok: nagy id�v�ltoz�st jeleznek. 1833-as k�nyv szerint: sz�mjegyek az �gen: tern�t mutatnak.

Gvad�nyi M�rton szerint: utasember ne n�zzen az �gbe, mert meg�ti bok�j�t.

Szent Gy�rgy napj�n �gben j�rni: fagy. Andr�skor igen sz�p, k�k eget l�tni: nagy havaz�st jelent. Kar�csony �jjel�n �gb�l citerasz�t hallani: l�nynak szeret� van �tban, �regembernek hal�l. (R�gi magyar napt�r.)

Gonosz jegy: s�nta �rd�g az �gboltozaton. H�bor�. Kereszt az �gen: v�ltoz�s a tr�non. (Lipcsei k�nyv.)

Zar�ndokok az �gboltozaton, akik Kelet fel� haladnak: nagy id�v�ltoz�st hoznak. (Radics M�ria.)

Eg�r. V�rosban: b�tors�g jegye.

Kerner szerint: egeret l�tni: nyeres�g. Egeret lenyelni: neh�z nyerem�ny jele. Egeret mez�n l�tni: el�rulod magad. Egeret fogni �s meg�lni: ellens�geid megsz�gyen�t�se. Eg�r �gyban: v�ratlan szerelmes­ked�s. Eg�rm�reg: betegs�g egy h�t leforg�sa alatt. Egeret valahonnan l�tni, le�ny �lm�ban: az elcs�b�t�s jegye. Eger�szni jegyez �zvegys�get. Egerek: j�l�t, j� h�zas�let jegyei. Eg�rfog�: veszedelem.

Gvad�nyi M�rton szerint: asszony szokny�ja alatt b�j� eg�r: titkos gondolat.

�tonj�r�n�l mezei eg�r: c�ltalan utaz�s jele. Nagybajuszos eg�r: nagy ellens�ged van. (1833.) Feh�r eg�r: amb�. (1855.)

Egerek a padl�son J�zsef-napkor: k�s� tavaszt jegyeznek. Eg�r a szob�ban Andr�skor: hossz� telet mutat. (R�gi magyar napt�r.)

Eg�r, amely bel�nk b�vik: �rtalmas gondolat. (Radics M�ria.)

�gerfa. �llhatatoss�g.

Egres. Veszeked�k k�z� keveredsz. Egrest l�tni: vid�ms�g. Egrest enni: v�ratlan felvid�mo­d�s. Jegyez m�g v�rva v�rt vend�get.

Egyed�ll�t. Seg�ts�g.

Egyenruha. Asszonynak mulats�g, f�rfinak gond.

Egyh�z. Messzir�l l�tni: utaz�s idegen orsz�gba. Egyh�zba menni: szomor�s�g. Egyh�zban im�dkozni: becs�letess�g. Egyh�zi �nnep: v�gs�g. Egyh�zban m�sokat im�dkozni l�tni: ellens�geid levernek. Egyh�zi szem�ly betegnek igen j�t jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyh�zi besz�det hallani: b�b�nat.

�hes ember (-nek enni adni): meggazdagod�st jelez. �hesnek lenni: j� eg�szs�g. �hen halni: nagy v�ltoz�s. �hes �llatok k�z�tt lenni: b�tors�god nem hagy cserben. �hes kutya: id�v�ltoz�s. �hes gyermek: v�tkezel. �hes �reg: �t.

�j. S�t�t �j: csal�di veszeked�st jelez.

Csillagos �j: hossz� �let. (1779.)

Kerner szerint: zivataros �j: k�r. �jjelied�ny: el�ny�d lesz. �jjeli f�k�t�: asszonyuralom. �jjeli papucs: tolvaj j�r a h�z k�r�l. �jjeli�r: lop�s. �jjeli ing: le�nyn�l szerelmesked�s jegye; �regasszonyn�l: betegs�g. M�s asszonyn�l: s�padt arc jele. �jjel j�rni-kelni: kellemetlens�ged a hat�s�ggal. �jjeli utaz�s: gonosz. �jjelied�nyen �lni: f�jdalmas betegs�g. �jjelied�nyt aj�nd�kba adni valakinek: f�rads�gos munka. �jjel baglyot hallani: hal�leset; l�tni: hossz�, sz�p id�. �jjel ingben s�t�lni asszonynak: gyermek�ld�s jegye. �jjel mez�telennek lenni: sz�gyenkez�s.

Gvad�nyi M�rton szerint: �jjel j�rni: gonosz; �jjel asszonyhoz j�rni: betegs�g.

1755-�s k�nyv szerint: �jjel kertben j�rni: veszedelem a h�zn�l. �jjel t�zet rakni: lop�s jegye. �jjel p�nzt olvasni: el�rulnak csel�deid. Tilos dologba keveredsz. Sok p�nz: (�jjel) t�ml�c jegye. �jjel birk�t hajtani: csendbiztost jegye. �jjel vizet inni: kisebb betegs�g. �jjel cicom�zni le�nynak: titkos szeret�; �regasszonynak hal�l. �jjel borotv�lkozni: stat�rium.

1833-as k�nyv szerint: �jjel �gbe n�zegetni �s madarat l�tni: amb�.

�tonj�r�n�l �jjeli k�nt�s, ha asszonyt takar: kellemes tal�lkoz�s jegye. �jjeli ruh�s f�rfi: gonosz.

�j, amelyb�l mad�r�nek hangzik: b�cs� az ifj�s�gt�l. (Radics M�ria.)

�jjel k�p�nyegben j�rni: hamis buk�s. (R�gi magyar napt�r.)

�jjelied�ny: bar�ts�g. �jjeli virraszt�s: sok munka. (Lipcsei nagy k�nyv.)

Gy�gyszer�sszel tal�lkozni �jszaka: r�szegs�g.

*

J� �jszak�t!

K�l�n megbesz�l�st �rdemel �lommagyar�zatainkban az az asszony, aki a takar�j�ra k�nytelen h�mezni azt, hogy „j� �jszak�t”, mert egy�bk�nt senki se mondja m�r azt neki. Ez az asszony gyakran vissza­j�rogat a kakassz� el�tti �lmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak k�pzelt le�nys�g�ban megfordult. Nagyon szeret labd�zni p�ld�ul z�rdakertekben, amelyek magas k�fallal vannak elker�tve a vil�gt�l. A kis v�rosb�l csak a torony hegye l�tszik be a ker�t�sen. �s ez a torony �lomban n�ha k�l�n�s hangon csalogatja kifel� a kertb�l a labd�z� le�nyt. Mintha egy sz�ps�ges herceg vagy egy b�besz�d� sz�n�sz ment volna fel a toronyba a harangoz� helyett. Ilyenkor azut�n hi�ba illatoznak az iboly�k, b�d�tanak a feh�r viol�k - s�t m�g a mosolyg� szem� ap�c�k is hasztalan vigy�znak az �lmod�ra. � mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyb�l v�l hallani. �gy �lmodik az az asszony, akinek senki se mondja: „J� �jszak�t.”

M�skor ugyancsak a megcsal�dott asszony sz�npadon tal�lja mag�t, �s olyan r�vid a ruh�ja, hogy szinte sz�gyenkezik, mert a sz�npad el�tt sok k�l�nb�z� kor� �s arculat� f�rfi �ll, aki mind �t n�zi a bika vagy a kos szem�vel. De a sz�gyenkez�s �rzet�t csakhamar felv�ltja az �r�m �rzete, amikor a nagydobos belev�g dobj�ba, �s � b�r egy�bk�nt nem szokott t�ncolni, olyan t�ncot lejt, hogy att�l mindenki, �reg �s fiatal el van ragadtatva. Addig t�ncol, am�g �mleni kezd r�la a verejt�k, felbomlik a haja, a f�ldre cs�szik a fejk�t�je, �s megreped a sark�ig �r� h�l�inge, amikor is k�bultan fel�bred, �s homlok�ra szor�tva kez�t, t�n�dve k�rdezi: Istenem, hol j�rtam az �jszaka?

Ugyanez az asszony, k�l�n�sen az es�s �jszak�kon, amelyek rendszerint a legcsalf�bb �lmokat hozz�k: nemzeti szalagos h�zass�gk�t�t l�t maga el�tt. Sz�p, k�v�r ember az esket�, paragrafus alakj�ban van kip�d�rve a bajusza, �s az ujj�n nagy pecs�tgy�r�t visel. Sajnos, a f�rfira, akivel az anyak�nyves el�tt megjelent: m�r sehogy sem b�r visszaeml�kezni.

Az �lmok k�l�nf�les�g�kben jelentkeznek ann�l az asszonyn�l, aki megcsalatkozva �rzi mag�t �let�ben. �gy nagyon gyakran �lmodja azt, hogy � valamely nagy m�helynek a tulajdonosn�je, aki legal�bbis annyi munk�s f�l�tt rendelkezik, mint valaha az egyiptomi kir�lyok. Ezek a munk�sok k�vet t�rnek, �llatokat ny�znak, �s csizm�kat varrnak az �llatok b�r�b�l. A tulajdonosn� szabja meg, hogy mely csizm�ra kell sarkanty�t verni. Dolgozni, reggelt�l estig kem�nyen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik �lma, aki mag�t boldogtalannak v�li. Ism�t csak verejt�kezve �bred, mint m�skor a t�ncb�l.

A boldogtalan asszony �lmaiban van jelent�s�g�k azoknak a b�buknak, amelyek a ruhakeresked�k kirakataiban �llnak; a sz�pen p�d�rt f�rfiaknak, akik a fodr�szok boltjait d�sz�tik; a k�l�nb�z� szobor­m�veknek, amelyek a v�ros s�taterein �llnak. A boldogtalan asszonyt szokta p�ld�ul megsz�l�tani V�r�smarty Mih�ly, amikor �lm�ban el�tte elhalad, ugyancsak ez az asszony l�tja megelevenedni a V�g Haj�s-hoz c�mzett korcsma c�g�r�t; azt a borozgat� haj�sembert.

De van egy felejthetetlen �lma a csal�dott asszonynak. Ezt pedig ilyenform�n �rta le nekem egy sokat szenvedett n�, aki velem magyar�ztatta meg �lmait:

„Nagy sivatagban j�rtam: k�r�l�ttem s�rga homok minden a v�gtelens�gig. K�zvetlen a l�t�hat�r alatt egy s�rga homokalag�t ny�l�sa. F�radtan v�nszorgok tov�bb. Hirtelen �les siv�t�ssal j�n az alag�tb�l egy v�gel�thatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. �r�lt gyorsas�ggal j�n fel�m, most l�tom, hogy a vonat csak egy s�nen fut, s b�r egyenes vonalban j�hetne, m�gis �ri�si kanyarod�kat tesz. M�r mellettem robog - a mozdonyon nincs senki -, teljes g�zzel rohan, sok �res kocsi elhagyott, mikor az egyikb�l egy kar ny�l �rtem, felr�nt mag�hoz a nyitott teherkocsiba; a k�zen hossz�, hajlott k�rm�k vannak, s a k�z folytat�sa maga a S�t�n.

(Sz�p, szab�lyszer�en ki�lt�zve.) Nem f�ltem, �s nem voltam meglepve a rabl�m kil�te miatt, csak hihetetlen�l szorong� �rz�s tartott fogva az egy v�g�ny�rt; az er�s kanyarod�kn�l ide-oda est�nk, egy�bk�nt a szomsz�ds�g nem b�ntott.

V�gre hosszas utaz�s ut�n egy gy�ny�r� z�ld sz�n� folt t�ri meg a s�rga egyhang�s�got. Mell� �rt�nk; egy vasker�t�ssel elz�rt, rendesn�l nagyobb s�r; f�ldje tiszta, egyenes, felette feh�r m�rv�nyt�bla (�resen), �s a ker�t�sen bel�l egy tiszta, feh�r, gy�ny�r� l� legel. Udvariatlan mentorom, amint k�zvetlen a s�rhoz �rt�nk; egy er�lyes gesztussal kiejt, k�zvetlen a s�r k�zep�re; a vonat nagy s�pol�ssal tov�bbmegy, magam pedig ijedten fel�bredtem.

J� Szindb�dom, nagyon k�s� van, mes�mnek v�ge szakadt. J� �jszak�t!”

*

�jf�l. F�lelem.

�kszer. Venni: boldogs�g. Eladni: nagy k�r.

Kerner szerint �kszer: nagy sz�vf�jdalom jegye. Radics M�ria szerint �kszer, piros k�vel: betegs�g.

Eke. Ek�t l�tni: k�zeli esk�v� jele.

Az 1799-es k�nyv szerint: biztos h�zass�g. Ekevas: s�rt�s. Sok eke: j� bar�t. 1855-i k�nyv szerint eke: f�lelem.

Gvad�nyi M�rton szerint: ek�d ha vagyon: feles�g is akad.

Elef�nt. Gazdagnak j�, szeg�nynek rossz. (1855.)

El�gni. Szenved�s. Le�nyt is jegyez.

Elevenen eltemettetni: gonosz szerencse.

�lelmiszert �rulni: irigys�g. V�s�rolni: rossz kedv.

�l�skamra. Kellemes napok jegye. Barna n�.

�letvesz�ly. Csal�d�s. �letvesz�lyben elpusztulni: ellens�g gy�zedelm�t jegyzi.

Elfagy valami: j�kedv. Elfagy testr�szed: lakodalom.

Kerner szerint: fagyott l�b: v�g utaz�s.

Gvad�nyi M�rton szerint: fagyott f�l: j� h�rt jegyez. Radics M�ria szerint: fagyott orr: kos�r le�nyt�l. 1755-�s szerint: fagyott kutya l�ba: �regasszonyt jegyez. Egy r�gi magyar napt�r szerint: fagyott l�b: t�nc jele.

Elf�rad�s. Haszon. Elf�radni mulats�gban: b�b�nat. Menek�l�s k�zben elf�radni: vigy�zz h�zn�pedre. Elf�radni k�t�st�l vagy ruhatereget�st�l: j� szerencse.

Elfelejt�s. Szerencse. Mulats�g. Sz�ke n�.

Elg�zol�s. �vakodj egy n�t�l. Elg�zoltatni csord�t�l: nagy id�v�ltoz�s. Elg�zolt kend�: b�b�nat.

Eljegyz�s. Nagy kellemetlens�g.

Elk�s�s. Harag.

Elker�lni valamit: gy�vas�g. Elker�lni j� bar�tod: ellens�geid vannak.

Elkesered�s. Bar�ts�g.

Elk�lteni vagyonodat: rossz eml�k.

Elk�lt�zk�dni. Nagy k�r a h�zban.

Ellens�ged, ha felborzad bossz�s�godra, temiattad megal�ztatik. (1856.)

Ellens�ggel tal�lkozni: kellemetlen dolgon t�lesel. Ellens�ggel bar�tkozni: betegs�g.

El�kel� emberrel t�rsalogni: nagy tisztelet.

Elsorvad�s. B�nat.

Els�llyed�s. Nagy mulats�g.

Elsz�kni. Gy�sz.

Elt�ved�s. K�ts�gbees�s.

Elutaz�s. Perpatvar.

Elv�l�s. Feles�gt�l: hi�baval� rem�ny. Elv�lni bar�tt�l: csal�d�s. Elv�l�s rokonodt�l: r�vid id�n bel�l megh�zasodol. Elv�l�s miatt b�sulni: szerencse. Elv�lt asszony: gy�ny�r. Gyereket elv�lasztani: j� rem�ny.

Elvar�zsolva lenni: jegyez szerencs�t.

Elverni any�st: �r�m. (1855.)

Elpirul�s. K�rvall�s.

Elvirul�s. B�.

Els�pad�s. K�zeli betegs�g.

Ember. Embert l�tni: gond jegye. Ismeretlen embert l�tni: j�.

Az 1755-�s k�nyv szerint: embert koszor�ban l�tni: ny�rban j�, t�lben �rtalmas. Koron�s ember: nyeres�g. F�emberrel besz�lni: hasznos. Vademberekkel verekedni: j� bar�ts�g.

Kerner szerint: ember: gond. Embert messzir�l l�tni: j� �zlet. Fekete ruh�s ember: balh�r.

Gvad�nyi M�rton szerint: ember mez�telen�l: �lomtalans�g, asszonyember mez�tl�b: megcsal�s.

Ember �llatb�rben: veszedelem. Ember hason fekve: szeg�nys�g. Ember s�rban: mulats�g. Ember hajadonf�vel: hal�l. �regember: gondolat, amely titkos �s gonosz. Ember, aki f�ra m�szik, jegyez elv�l�st. (1855.)

Guggol� ember: j� term�s. (Radics M�ria.)

Szeretkez� ember: j� gondolat. �llattal szeretkez� ember: egyed�ll�t. (Lipcsei nagy k�nyv.)

Ember, aki k�vet t�r: neh�z �t. (1790.)

Ember az �gy alatt: h�zass�gi perpatvar. Ember, aki bolha m�dj�ra ugrik: szem�rmetlens�get l�tsz. Ember a h�ztet�n: gonosz. (Bucs�nszky.)

Ember �s Kos egy�tt: hossz� �let. Ember �s Bika egy�tt: sok feles�g. Ember �s Skorpi� egy�tt: gonosz. (D�lnoki Ga�l Gyula gy�jt�s�b�l.)

�tonj�r� embernek: nagy gond.

*

A gonosz ember �lmai

Arr�l az emberr�l, aki �lm�ban annyi rosszat k�vet el, hogy napk�zben alig gy�zi j�v�tenni.

Ez az ember rendszerint azzal kezdte �lm�t, hogy az erd�ben elf�r�szelte a f�k derekait, hogy azok majd agyon�ss�k a j�mbor utaz�t, aki a rabl�k bunk�ja el�l megmenek�lt.

Nappal azt�n az ember�nk kiszaladt az erd�be, �s bocs�natot k�rt a f�kt�l. De azok szomor�an n�ztek r� - mit sem �rt a bocs�natk�r�s, miut�n m�r egyszer elf�r�szelt�k �ket.

*

Ez az ember �lm�ban mindig verte az �llatokat, vasvilla nyel�vel a j�mbor barmokat, amelyek b�gtek a f�jdalomt�l; sz�jostorral a szeg�ny lovakat, amelyek keservesen r�ngatt�k k�t�f�kjeiket; de b�ntalmazta m�g a fiatal ebeket is, amelyek pedig kuty�k szok�sa szerint h�zelkedve h�z�dtak l�baihoz... �s ha el�rhette a galambok d�cait, akkor kit�pdeste e szel�d madarak tollait.

Ember�nk alig v�rta, hogy a verebek megsz�laljanak, amelyek csiripel�s�kkel mindig azt szokt�k megbesz�lni, hogy mi t�rt�nt az �jjel. Bizony�ra tudt�k ezek a kor�n kel� madarak, hogy ember�nk h�ny �llatot puszt�tott el az �jszaka, �s ez�rt l�rm�ztak. Mit tehetett a szeg�ny, �lm�ban elf�radt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, �s megvakargatta a tavaszi szarvuk t�v�t, mert tudja, hogy ez j�lesik nekik. Elment a teh�nk�hez, �s friss sarj�t vitt neki aj�nd�kba. De az �llatok szeme tov�bbra is szomor� maradt.

*

Ez az ember m�g m�st is csin�lt �lm�ban: - rabl�kkal cimbor�skodott, seg�tett nekik a pecseny�j�k forgat�s�n�l; hamisp�nzver�k od�iban tany�zott, �s mindenben helyeselt e s�t�t k�p� embereknek; akaszt�sokn�l seg�dkezett a h�h�rnak, �s m�g akkor sem rend�lt meg, amikor azt vette volna �szre, hogy az akaszt�sra �t�lt ember nem m�s, mint a legjobb bar�tja; haldokl�k feje al�l r�ngatta ki a p�rn�t, pedig a haldokl�ban �ppen �reg �desanyj�t ismerte fel; gyermekeket dobott bele a Dun�ba, �s nem t�r�d�tt keserves sikolt�sukkal. V�g�l azt�n mindig felakasztotta mag�t, hogy fuldokolva �bredt fel.

Ember�nk nappal hi�ba ment el bocs�natot k�rni az akaszt�fadombhoz: a sz�l ott most is keservesen s�hajtozott, mint ak�rcsak az �j �r�iban. Hi�ba �gyelt arra, hogy valahogy ne ker�lj�n ersz�ny�be �lomb�l �nt�tt tall�r, sem pedig karim�j�n k�r�lreszelt arany: nem tudott szabadulni a gondolatt�l, hogy �lm�ban hamisp�nzver�kkel cimbor�skodott. Legjobb bar�tj�t pedig meg�lelte �s megcs�kolta, amikor tal�lkozott vele. De hi�ba volt a s�r�s, a legjobb bar�t csak szomor�an n�zett r�, mintha tudta volna, hogy �lm�ban �t felakasztott�k.

*

Az �lmok pedig mind gy�trelmesebbek lettek... P�ld�ul sohasem ember�nket kergett�k �lm�ban a zsiv�nyok �s vad�llatok, mint ez a j� emberekkel t�rt�nni szokott, hanem ember�nk kergetett hossz� hus�nggal olyanokat, akik az �g� h�zb�l menek�ltek. Nyulakat �ld�z�tt, amelyeket azt�n sz�jjelt�pett, hogy v�res lett mind a k�t keze, mint a v�rrel foglalkoz� emberek�. Vir�gz� f�kr�l t�pte le a fah�jat, mint valami sz�rny� fany�v�, mint valami medve...

Hi�ba vetett p�nzt a t�ncol� medv�nek, nem tudta elfelejteni azokat a f�kat, amelyekr�l � h�zta le a ruh�t.

Mikor ember�nk m�r nem tudott hov� lenni az �lmai rettenetess�gei el�l, felkereste azt az Embert, aki �lmok kital�l�s�val �s megmagyar�z�s�val foglalkozott. Az �lomfejt� v�gighallgatta ember�nket, azt�n �gy sz�lott hozz�:

- Gyere el m�hoz egy h�tre hozz�m. Addig majd gondolkozom �lmod jelent�s�ge felett. Most erre az egy k�rd�sre felelj nekem: - Sohasem hallott�l �lmodban ki�lt� vadludakr�l?

- Nem hallottam - felelt az ember, mert elhat�rozta, hogy igazat mond az �lomfejt�nek.

- Akkor tudom, hogy egy h�t m�lva el fogsz j�nni. Semmi csal�rds�g, kigondol�s nincsen �lmodban.

*

Eml�k. Szomor�s�g. Eml�kk�: v�ratlan vend�g.

Eml�s�llat. Szerencse.

�nek. �nekelni �s vigadni: szomor�s�g.

Kerner szerint: �nekelve �lni: j� eg�szs�get jegyez. De gy�szt is. �nekl�t l�tni: k�zeli l�togat�s. M�ly hang� �nek: kellemetlens�g, kellemetlen h�r, balog. V�kony hang� �nek: vid�ms�g. �nekl� szobor: mag�ny.

�nekl� kanonok: asszonynak gond, f�rfinak j� eg�szs�g. �nekesn�: csal�di z�rzavar. �neksz� a szomsz�db�l: vigy�zz az asszonyra. �neksz� es�s �jszak�n: hal�l. �neket hallani temet�ben: nagy id�v�ltoz�s jegye. �nekes koldus: gonosz. �nekes koldussal egy�tt asztaln�l �lni: nagy szerencse. �nekl� gyermek jegyez rossz eg�szs�get. �nekl� �llat: neh�z id�k mutat�ja. �nekl� ajt�: balsors. �nekl� k�t: jegyess�ged felbomlik. �tonj�r� �nekl�se: boldogtalan �let jegye.

Gvad�nyi M�rton szerint: �nekl� asszonyt ker�lj, mert nyakad szeged.

�neksz� Mih�ly napj�n: rossz id�j�r�s. Andr�skor: hossz�, hideg t�l. �jholdkor: hideg. H�tf�n: balszerencse. K�ntorb�jtben: kis v�ltoz�s. �nekl� sz�l es�s �jszak�n: hal�lesetet jegyez. (1799.)

�nekes, ha nagyon �reg: nem sok j�t jelent. Ha fiatal leg�ny �nekel: le�nynak megszerelmesed�st jegyez. A sz�l �nekl�s�t hallani: der�lt id�. (Radics M�ria.)

�nekl� emberek a padl�son: t�zv�szt jelentenek.

A k�l�n�s �lmokb�l: �nekl� ruhadarabok, amelyek a napon sz�radnak: b�n�s szerelmet mutatnak. (Saj�t gy�jt�s.)

Enni. Eg�szs�ges. Ev�st l�tni: l�togat�s. Vagy j� j�vedelem.

Enyelg�s hitest�rsaddal: jegyzi k�v�ns�gaid teljes�l�s�t. Szolg�l�ddal enyelegni: j�. Idegen asszonnyal enyelegni: gonosz, hal�leset. Sz�ke n�vel: b�nat. K�v�r n�vel: ifj�s�g. �reg­asszonnyal: m�rgel�d�s. Gyermekkel: v�ns�g jegye.

Enyv. Csal�d�s h�zass�godban. Jegyez m�g neh�z elv�l�st szerelmes�nkt�l. �tonj�r�n�l: lop�s.

Epe. Harag.

Kerner szerint: betegs�g jegye.

Enyhe id�. Csal�d�s.

Eped�s. Vigasz.

Eper. Nagy �r�m. Epret enni: civakod�s.

Kerner szerint: epret enni: j� h�zass�g, j� �zlet. Sok eper: nagy bar�ts�g. Epret szak�tani: k�r.

Eper: cs�k jegye. (Radics M�ria.)

�p�teni l�tni � h�z�t: megut�l�s. (1755.)

Kerner szerint: gyors el�remenetelt is jegyez. Lak�sv�ltoz�st is mutat.

�p�let (ha nagy): terveid nem siker�lnek. Kis �p�let: csal�s �ldozata vagy. Szeg�nyh�z: betegs�g.

�rc. Vesztes�g. �rcet v�gni: gond. �rckakas: szesz�lyes �let.

Erd�sz. Rem�nyteljes j�vend�.

Kerner szerint: v�ratlan �r�ks�g jele. Erd�szh�z: bar�ts�gos fogadtat�s idegen emberekn�l.

Erd�.

Az 1756-os k�nyv szerint: erd�, ha z�ld, �s a nagy f�knak �gait�l oly s�r�, hogy nehezen j�rhatni el benne: m�lt�s�got jegyez, de nem kedved szerint val�t.

Kerner szerint: erd�t messzir�l l�tni: f�lelem. S�t�t erd�ben j�rni: megcsal�s jegye. Nagy f�jdalom. Erd��g�s: f�jdalom. Fiatal erd�ben j�rni: nagyon j�.

Ereklye. H�l�datoss�g. Komoly dolgok el�tt vagy.

�rem. Szeg�nys�g.