Abc. Unalmas nap �s�t, hossz� este v�r.

Kerner szerint: Gyermek�ld�st jelez. 1885-�s �lmosk�nyv szerint: munk�sembernek j�, hivatalnoknak gonosz; azoknak is j�, kik gyermeket k�v�nnak.

�b�c�, amelynek bet�i �ld�znek, �s mindenf�le sz�rnyalaknak, boszork�nynak, s�rk�nynak stb. l�tszanak: szerelmi f�lelem a fiatalkorban. (F. S.)

Abaposzt�. Ha viseled: k�nyelem, nagy kan�l �s puha �gy v�r r�d. Ha l�tod: nem sok j�t jelent.

1756-os szerint: lakodalomban p�rul j�rsz.

Ab�lni. �r�med szennyes.

�jholdkor: n�kn�l �rtalmas.

Aba kir�lyt l�tni, vagy vele besz�lni. Gazdag ember bar�ts�ga. (Legr�gibb magyar �lmosk�nyv.)

Jegyzeteim szerint: �regember szerelm�t is p�ld�zza.

Abauj megy�ben id�zni. M�dos embernek kellemetes; szeg�nynek �jabb nyomor�s�g. (1833.)

Ablakot l�tni. A v�d al�l felmentenek. Szabadul�s rabnak.

Holdt�ltekor: n�kn�l szerelem.

Ablakokat nyitni. Hideg id�j�r�s.

V�z�nt� hav�ban: nagy h�.

Ablakz�r. Sz�sz�ty�rs�god miatt megszidnak.

Ablakon kin�zni. Vend�ged elmarad.

Szent Mih�ly napj�n: hossz� t�l. Sz�lv�sz.

Jegyzeteim szerint: idegen h�zban s�t�lni �s idegen ablakon kitekingetni: asszonyn�l szeret� jegye, aki j�n. Idegen ablakon �t idegen arcot l�tni: szomorkod� h�zas�let jele.

Ablakb�l kim�szni. Ne menj a v�s�rra, mert elk�tik a lovad.

Ablakb�l kiesni. Veszedelembe rohansz.

Ablakot t�r�tten l�tni. Halaszd el utaz�sodat.

Bak hav�ban: nagy szerencs�tlens�g.

Ablakr�m�ba �veget illeszteni. Ellens�gednek beverik fej�t.

Ablakfa. N�nek pletyk�t; f�rfinak hazugs�got jelent. (1833.)

Abort�lni. Ne higgy a cs�b�t�nak.

Holdt�ltekor: ball�p�s.

Jegyzeteim szerint: n�nek mindig gonosz.

Abrak. Betegnek eg�szs�get jelent.

Abrakoltatni. Szerencs�s h�zass�g.

�jholdkor: p�nzt is jelent.

Abrakostarisznya. A gazda b�nk�dik, m�s: hamis h�rt kap. Oroszl�n hav�ban: hossz� �sz.

Abraktart�, ha teli: szerencs�t jelent; ha f�lig vagy eg�szen �res: nagy f�sv�nys�gben lesz szenved�sed.

Bak hav�ban: nagy fagy, h�, z�zmara, k�s� tavasz. (Z. M.)

�brah�m �sap�t l�tni. Csal�dodban boldogs�g; asszonynak gyermeket is jelent; le�nynak k�zeli h�zass�g; megszaporodik csal�dod. Ez az �lom jelenti m�g a hetedik gyermeket is.

�jholdkor: megholt ap�d v�r a m�svil�gon.

�br�zat, arc. Sz�p arcot l�tni: sz�rakoz�s, �r�m, b�l, lakodalom k�zels�g�t jelzi.

Mosdatlan, r�t arc: s�lyos gondokkal g�rnyeszti v�llad. Eltakart arc: gonosz titkok birtokos�v� tesz. Saj�t arcod a t�k�rben: n�knek irigys�get, bossz�s�got jelent, mindenesetre lehet k�sz�l�dni hossz� betegs�gre; f�rfiaknak pedig k�v�ns�guk teljesedik. V�zben l�tod arcod: n�knek le�nyk�t, f�rfiaknak fi�csk�t �g�r az �lomfejt�. Gy�ny�r�, idegen arcot v�zben l�tni: hossz� �letet, nagy szerencs�t jelent; m�g ugyanott a cs�f �s s�rga arc k�zelg� hal�lod h�rn�ke. Ha �lmodban arcsz�ned v�ltozik, v�ltoz�sod lesz hivatalodban is. Ha s�padt az arcod: betegs�g csoszog k�sz�b�d�n. Festett arc l�t�sa: asszonynak, ha neki mag�nak nincs sz�ks�ge fest�kre, igen j�t jelent, m�g f�rfiakat pletyk�ba, gyan�ba kever. �br�zatot mosni: megb�nod, hogy ny�ltsz�v� volt�l. �br�zatot sz�pen rajzolni: leg�nyt a le�nynak, sz�p szeret�t leg�nynek, �zvegyasszonynak k�r�t hoz. (1883.)

�jholdkor l�tott arc, ha sz�p: szerelem; ha s�padt: hal�l. Oroszl�n hav�ban l�tott arc: asszonyt rem�lhet�nk, f�rfi szerelembe esik. Adventben a festett, de sz�p arc: farsangkor lakodalmat jelez. K�ntorb�jtben: szerelmi b�natot. Hamvaz�szerd�n arcot mosni: szomor� b�jt, amelynek v�ge csak a fecsk�k meg�rkez�s�vel lesz. Bak hav�ban �reg ember arc�t l�tni: eg�szs�ged megromlik a k�vetkez� esztend�ben. (Z. M.)

Jegyzeteim szerint: arcot, amelyet a m�lt id�b�l ismer�nk, farsangi maskar�ban - f�rfit �lszak�llal, n�t par�k�san - l�tni: boldogtalan jelent jegyez. Arc, amely gyermekkorunk �ta nem mutatkozott el�tt�nk a val�s�gban: ugyancsak szerencs�tlens�get mutat. Apa arca: b�nat. Anya arca, ha n� l�tja: el�gedetlens�g a szerelemben. (S. j.)

Abroncs. Hord�n: seg�t�k�z. K�d�r �lm�ban: sz�ks�g, m�g a vincell�r sok tennival�ra k�sz�lhet. T�r�tt abroncs rossz h�rt g�rget h�zadba.

M�rleg jegy�ben abroncsok (�pek): j� sz�retet, (t�r�ttek) sil�ny sz�retet jeleznek. (R. M.)

Abrosz. M�rgel�d�ssel telik el napod, mert �nmagadban csal�dt�l. A t�pett abrosz titok tud�j�v� tesz. M�g a tiszta abrosz nagy �r�m�t �g�r. Ha szennyes abroszod, vigy�zz r�galmaz�idra. Abroszt leng� sz�lben akasztani, asszonynak vid�ms�got jelent. (K. J.)

�jholdkor: abrosz nagy szelet is jelez. Kos jegy�ben: vir�gos, sz�p tavaszt. Bak hav�ban t�pett abrosz: elv�lsz az uradt�l, szennyes abrosz: szerencs�tlens�g, nagyon feh�r abrosz: farsangban f�rjhez m�gy. (S. j.)

Jegyzeteim szerint: abrosz, amelyet az�rt bor�tunk fej�nkre, hogy ismeretlennek t�nj�nk fel, jegyez v�ltoz�st egy r�gi szerelemben. Jelent �j, boldogtalan viszonyt is.

Ac�l. Talpaltass csizm�t, mert utaz�st mutat �lmod. De ne csod�lkozz, ha veszeked�sbe keveredsz.

�cs. T�zv�sz, vihar, veszedelem harsog�sa j�r az �lombeli �ccsal. Vigy�zz padl�sodra.

Holdt�ltekor: �p�tkez�s.

Jegyzeteim szerint: �csok, akik h�ztet�k�n dolgoznak: h�zast�rsak k�z�tt v�l�st jelentenek.

�csorogni. Sz�gyen mossa arcodat.

Adakozni. Szeg�ny embernek adakozol: k�ltekez�s, v�ratlan kiad�s v�r r�d; alap�tv�nyt teszel: vagyonodban gazdagabb leszel. Adakoz�sb�l �lsz: rossz napok k�vetkeznek szeg�ny fejedre.

Ad�. Ha kapod: neh�z munka el�tt �llasz; ha fizeted: csinos nyeres�g mutatkozik v�llalatod­ban.

Ad�ss� lenni. Betegnek hal�l, eg�szs�gesnek gonosz indulat.

K�ntorb�jtben ad�ss� lenni: r�gen l�tott vend�ged j�n. Nyilas hav�ban: csendes t�l, k�zeli tavasz.

Jegyzeteim szerint: minden ad�ss�g, amelyet �lmodunk, egy meg nem tartott �g�ret jegye, amelyet n�knek tett�nk. A n�k ritk�n �lmodnak ad�ss�gaikkal. Ha seg�ts�g�rt ki�ltasz �lmodban ad�ss�gaid el�l: kishit�s�g s egy naiv cselekedet k�zelg� jegye. Ad�ss�g, amelyet letagadunk: hal�los b�n.

Ad�ss�gb�l �lni. V�ndorleg�ny j�n fedeled al�, aki �g� pip�val alszik a szalm�ban.

Ad�ss�got fizetni. Betegnek eg�szs�g.

Ad�ss�got fizetni �jholdkor: szeg�nys�g. M�rleg hav�ban: viharos, zord �sz, k�rod lesz a gazdas�god­ban, kor�n hozd rendbe a sz�nt. Szent Andr�s napj�n: v�ltoz�s az �rend�ban. Adventben, ha ad�ss�god ez�stp�nzzel fizetted: hossz� �letkor.

Ad�ss�got megkapni. A sz�l kibesz�li titkaidat.

Adriai-tengert l�tni. Szeles id�. R�vid �sz, hossz� t�l. (1833.)

�fiumot olvasni. (Zr�nyi Mikl�s toll�b�l.) R�gen l�tott bar�toddal tal�lkozol. (1833.)

�fony�t enni. Lakodalomba h�vnak.

Az 1755-i �lmosk�nyv szerint: boros f�vel ne �lj sz�nk�ra esti id�ben, mert �lmodban lecs�szol a sz�nk�r�l.

Jegyzeteim szerint: �fony�val akkor is �lmodunk, ha r�gen l�tott, de nem ismert n� ismerets�ge k�zeleg. Negyven�ves n�k �lma.

Afrik�ba menni. Legtitkosabb k�v�ns�god v�ratlanul teljes�l, de nagyon megb�nod. (K. J.)

�g. �rizkedj az �lbar�tt�l.

�g (z�ld �s vir�gos): nagy tisztess�g. �g (sz�raz): sz�ks�g, gond, rossz esztend�. �gat let�rni: civakod�s a h�zn�l. �gon �lni: vigy�zz j�vedelmedre, mert hamis utakra t�ved.

Z�ld �g t�lhav�ban: r�gi szeret�t is jelez. Nagyb�jtben z�ld �g: gyermekeidben �r�med lesz. J�zsef napj�n z�ld �g m�hrajjal: munk�s, megel�gedett esztend�. Bika hav�ban �g: m�rt�kletess�get jelez. �jholdkor sz�raz, v�kony �gak azt jelentik, k�s�rtet j�r a h�zban, �s r�videsen l�tni fogod. Sok �g Szent Mih�ly napj�n veszeked�st jelent a szolg�kkal �s szolg�l�kkal.

Jegyzeteim szerint: k�s�bbi �ngyilkosok gyakran �lmodnak �ggal. A z�ld �g rendszerint �regasszony jegye. M�g a sz�raz �g fiatal n�t mutat.

Agancs. Megcsalnak, kinevetnek, h�tad m�g�tt kig�nyolnak.

Ag�r. Vad�szembernek j� jel; m�snak hasznot �g�r.

Ag�r (vad�sszal). Betegnek k�zeli gy�gyul�s; eg�szs�gesnek sz�rakoz�s.

1799-es �lmosk�nyv szerint: �j dolgot hallasz. Ag�r, ha fut, �s fog valamit: nagy mulats�g; ha �ll az ag�r: felesleges kiad�sod lesz, amely miatt f�j a fejed. Agarat l�tni: az 1855-i �lmosk�nyv szerint azt is jelenti, hogy gy�va emberekkel lesz dolgod.

Jegyzeteim szerint: ag�r, amely l�bunkn�l hever, jegyez diadalmas szerelmet.

Agar�szni. Tilosba t�vedsz.

Aggasty�n. �lland� folytat�sa mulats�gos �letednek.

Az 1759-i �lmosk�nyv szerint: aggasty�nt l�tni, neh�z j�v�, hossz� �let; aggasty�nn� lenni: nyomorba jutsz.

Aggasty�n Skorpi� hav�ban: szeg�nys�g. K�ntorb�jtben: v�ltoz�s. Fogy� holdn�l: elvesz�tesz valamit ifj�s�godb�l. Esetleg fogat vagy hajat.

Jegyzeteim szerint: aggasty�n n�k �lm�ban �s k�l�n�s helyzetben: megsz�gyen�l�s jegye. Fiatal n�kn�l aggasty�n mindennapos �lom, ez�rt m�lyebb jelent�s�ge nincs. F�rfin�l aggasty�n sohase j�. (S. j.)

Aggleg�ny. Szer�ny szerencse.

Aggodalom. Betegnek v�ltoz�s, eg�szs�gesnek �r�m.

�gy. �gyat l�tni: fiataloknak h�zass�g, �regeknek v�ratlan �r�m �s vigass�g.

�gy �resen �s nyitva: hal�leset. �gyban aludni: rests�g vagy gyeng�lked�s. �gy rossz �s piszkos: csal�di szerencse. �gyat �gve l�tni: baj. �gyat �kes�tve l�tni: h� h�zast�rs. �gyat venni: szeg�nynek k�ltekez�s, gazdagnak szeg�nys�g. �gyl�b: ellens�g, vigy�zz feles�gedre. �gymeleg�t�: h�zass�g. �gynem�: nyugalom, n�melykor betegs�g. Ha feh�r az �gynem�: eg�szs�g, ha sz�nes: id�v�ltoz�s. �gynem�t mosni: takar�koss�g. M�ssal mosatni: pazarl�s. Szennyest l�tni: sz�gyen vagy szerencs�tlen­s�g. Szennyes �gyban fek�dni: vesz�lybe jutsz. �gyat �th�zni: �res lesz kamr�d. �gyat szell�ztetni: j�l�t, amely miatt sz�gyenkezel. �gyban fek�dni valakivel: csal�di szaporod�s. �gyban l�tni valakit: h�zass�g. �gyb�l kikelni: eg�szs�g. �gyash�zba rekesztetni: veszedelem.

Az 1755-�s k�nyv szerint: cs�nya pletyk�t is jelent asszonyok r�sz�r�l.

�jholdkor �gyat �lmodni: szerelmi csal�d�s. K�ntorb�jtben �gyban lenni: v�ltoz�s az eg�szs�gben. Szent Mih�ly napj�n az �gy: k�lt�zk�d�st jelez. Es�s napon: szerelmi v�gy�d�s; h�zass�got forgatsz fejedben. (1833.)

Jegyzeteim szerint: �gy, amely b�k�kkal �s egy�b szennyes dolgokkal van teli, mutat h�napsz�mot. Halottas �gy: f�jdalmas szerelem. N�sz�gy: csal�d�s. Idegen �gy: boldog szerelem. �gy, amelyben valaki alszik: eg�szs�ges k�v�ns�g. Mozg� �gy: b�nat. V�zen �sz� �gy, amelyet egy hal nyelne el: ismeretlen veszedelem. (S. j.)

Agyag. Szerencse tart st�ci�t h�zadn�l.

Agyag �s s�r. Betegs�g lappang �gyad k�r�l. Akiknek mesters�g�kh�z tartozik az agyag: azoknak szerencse.

Agyaggal dolgozni. J�l�t. Diszn�torba m�gy, ha t�l az id�.

Agyagb�nya. Harag piroslik homlokodon. Asszonyn�l: pletyka kerekedik.

Agyar. Az 1755-�s �lmosk�nyv szerint: szolg�id vereked�sbe fognak.

Jegyzeteim szerint: agyar jegyez er�szakt�telt.

�gy�k. Ha f�j: v�ratlan megh�v�s. Sov�ny �gy�k: �res kamra; k�v�r �gy�k: gyermek�ld�st �g�r.

�jholdn�l: v�ltoz�s szerelemben. Kar�csony adventj�n: gyermek�ld�s.

Szent Mih�lykor: �reg feles�g, fiatal szolg�l� jele. Szilveszter napj�n: l�nyod f�rjhez megy. Ha a b�r�nyok m�r t�ncra kerekednek a szabadban: betegs�g.

Jegyzeteim szerint: �gy�k �s k�rny�ke mindig csal�st mutat.

Agyonnyomni valakit. Az 1855-�s szerint: perbe ker�lsz rokonaiddal.

Agyonl�ni valakit. H�bor�s id�.

Agyonsz�rva lenni. Sz�ks�g, gond, �hs�g, a bibliai h�rom pajzsos emberek j�nnek l�togat�ba.

Agyon�tni valakit. L�gy m�rt�kletes �teledben, italodban.

�gy�t l�tni. �jdons�got hallasz.

1855-�s szerint: �gy�t kis�lni l�tni: r�m�l�s.

�gy� (egyed�l, kocsi n�lk�l): kellemetlen h�r. �gy� mellett katona: j� rem�nys�g. �gy�­d�rg�st hallani: �rizkedj att�l a helyt�l, ahonnan hallod.

1833-as szerint: ijedts�g, veszedelem, revol�ci�.

�gy�z�st l�tni, de nem hallani: egy �g�rt aj�nd�k elmarad. �gy�n �lni: j�kedv. �gy�t t�lteni: rossz bar�ts�g. �gy�t kocsi n�lk�l a f�ld�n fekve l�tni: rossz jel. �gy�t elrontani: alattomos­s�g. �gy�l�v�s: gond. �gy�t szerezni: eredm�nyes munka. �gy�goly�: hal�leset. �gy��nt�s: hamiss�g.

1859-es k�nyv szerint: bez�rnak.

Jegyzeteim szerint: ha �gy�z�st messzir�l hallasz: id�v�ltoz�st jegyez.

�h�tat. Javadra szolg�l a keddi nap, Szent Antal est�j�n szerencs�d lesz gazdas�godban. (Z. M.)

Ajak. Udvarl� j�n a h�zhoz; ha piros �s sz�p az ajak: cs�kot kapsz; ha s�padt: rosszat mondanak r�lad. Ajak, ha vastag: cs�fs�g �r. Ajak, ha v�rzik: csal�d�s szerelmedben.

Az 1759-es szerint: ajak le�nynak �j szeret�t is jelent.

Jegyzeteim szerint: ajakkal �lmodni t�bbnyire kiel�g�tetlen szerelem jele. F�lt�kenys�g.

Aj�nd�k. N�n�l: kedvest szerez. Aj�nd�kot kapni: kellemetlens�ggel k�zdesz, �vakodj az aj�nd�koz�t�l. Aj�nd�kot adni: nagy �r�med �s szerencs�d lesz, tal�n megh�zasodol.

Az 1758-as szerint: az aj�nd�k k�zeli hal�lt is jelez.

�jholdkor: az aj�nd�k eg�sz biztosan �j p�nzt jelez ersz�nyednek. Szent Mih�ly napj�n: kiad�st. K�ntor­b�jtben: betegs�get. Kedden aj�nd�kkal �lmodni: rossz szomsz�ds�g. H�sv�t h�tf�j�n az aj�nd�k: v�leg�nyt jelez a l�nynak. H�sv�t keddj�n: szerelmi b�nat.

Aj�k�t enni. P�nzt pazarolsz.

Egy r�gi tali�n k�nyv szerint: jegyez betegs�get a vastagb�lben.

Kerner az aj�k�t els�rend� jegynek veszi a k�zelg� gyermek�ld�shoz.

Gvad�nyi M�rton szerint: gyomorront�s m�rt�ktelens�g ut�n. Aj�k�t enni egy asszony �gy�ban, aki m�r nem szeret: feled�kenys�get jelez.

�jtatoss�g. J�hiszem�s�g. �jtatos n�t l�tni: h�s�ges hitvest�rsad javadra gondol. �jtatos pap: bar�tod t�v�tra vezet. �jtatos ap�c�t l�tni: boldog szerelemben lesz r�szed.

Ajt�. Nyitott: k�zeli l�togat�. Csukott: valami tervedr�l lebesz�lnek az �res fecseg�k. T�r�tt ajt�: csal�di perpatvar. Ajt�csikorg�st hallani: v�ratlan vend�gs�g �s kellemetlens�g.

Veronika napj�n: az ajt� v�rt szerelmest jelez. Dorottya napj�n kikosaraz�st. H�shagy�n: �regs�get. Holdt�ltekor: �regember l�togat�s�t, negyven v�rtan� napj�n: �res kamar�t, nagy szelet, v�grehajt�t, k�nnyelm�s�get mutat. (R�gi magyar �lmosk�nyv.)

Nyitott ajt�, amelyre f�lelmetes, idegen ember szem�nk l�tt�ra felakasztja mag�t: balszerencse. Ajt�, amelynek z�rj�r�l idegen ember viaszmint�t veszen, �s nek�nk t�mad: asszonyi h�tlens�g, udvarl� jegye. (S. j.)

Ajt�n�ll�. Szolgas�gba jutsz. Ajt�n�ll� a kir�lyn�l: nagy �rral lesz dolgod.

�julni. Betegs�g. �jult n�t l�tni: kac�rs�got tapasztalsz.

Ak�cfa. L�gy el�vigy�zatos.

1855-�s k�nyv szerint: j� szerencs�t is jegyez.

Ak�cfalev�l kalapra t�zve: j� kedved lesz. Ha f�ldre hullott: szeg�nys�g.

Ak�cf�ra m�szni: pajkoss�g.

1756-os szerint: nagy, de r�vid �r�m.

Akad�ly. Balj�slat.

Akaratoss�g. Szeret�d tilosban j�r.

1799-es szerint: k�zeli v�ltoz�st jelent szerelmedben.

Akaszt�s.

Ha akasztani visznek, de csak fejedet venn�k, �s te elrejtezn�l az emberek k�z�tt: a te irigyeid el-elveszten�nek, ha m�s j�mbor bar�taid nem fogn�nak melletted. (1756.)

M�s magyar�zat: b�tors�godnak k�sz�nheted szerencs�det. Ha saj�t magadat felakasztod, �s l�tod: szerencs�s h�rt hallasz. Felakasztod magad, de nem l�tod: b�nb�nat. (1855.) Akaszt�f�t l�tni: hamis bar�tok miatt nyugtalans�g. Akaszt�f�t l�tni (marhakeresked�nek): szerencse; m�s keresked�nek: v�ltoz�s az eg�szs�gben. (1820.) Ruh�t akasztani a padl�son: pihen�. Akasztott embert l�tni: l�togat�s.

Akaszt�st l�tni L�rinc napja el�tt: feles�ged a sz�l�ben szerelmeskedik. Saj�t magad felakasztod k�ntorb�jtben: ifj� le�nyrokonod n�sznagya leszel. Nagyb�jtben: l�nyod sz�gyenbe esik. Akasztott embert lev�gni: Mih�ly hav�ban nagy sz�lt jegyez. Akasztani Skorpi�n�l: diszn�ban k�r, asszonyban szerencse, gyermekben b�nat. Akasztott ember szem�t nyitva l�tni Kerner szerint gazd�nak rossz esztend�t jegyez.

Jegyzeteim szerint: az �nakaszt�s mindig valamely nagy szerelmi �r�met is jegyez. Felakasztanak, de nem a nyakadn�l fogva, hanem der�kon �t: gonosz �regs�g jegye. Felakasztanak �s megvernek: asszonyi h�tlens�g. Mez�telen�l felakasztanak, �s ny�rfavessz�vel megvernek: el�gedetlens�g a n�kn�l. L�badn�l fogva felakasztanak, de nem �rzel szenved�st: �j n�i ismerets�gjele. Akasztott embert a padl�sr�l lej�nni l�tni �s vele cs�kol�dzni, n�nek igen j�. (S. j.)

�tonj�r�n�l: akasztott ember jegyez csalfas�got.

Akna. Neh�znek gondolt munk�dat sikerrel elv�gzed.

1855-�s k�nyv szerint: szerencs�s v�llalatba kezdesz.

Ak�. Vigasztal�dsz b�natodban.

Akol. Nemsok�ra meglopnak. Akolban lenni: meg�regszel. 1820-as szerint akolt l�tni: el�red c�lodat. Akolban sz�letni: �dv�ss�g. Akolt tiszt�tani: j�l gazd�lkodol. (K. J.)

1756-os k�nyv szerint: akolban szerelmeskedni: megbeteged�st jelez.

Alab�rd. Vereked�sbe keveredsz. (K. J.)

1756-os k�nyv szerint: megcsalnak.

Alab�strom. �j bar�tot, bar�tn�t tal�lsz: Vagy: temet�sre m�gy.

�larcot l�tni. K�rt szenvedsz, veszeked�sbe ker�lsz. Farsangkor: t�nc. �larcosb�l a m�lt sz�zad­beli n�met k�nyv szerint: ha f�rfi �lmodja, n�t kap, n� f�rfihoz jut.

�jholdkor �larcban j�rni: nagy v�ltoz�s. Nagyb�jtben: csapod�rs�g.

Jegyzeteim szerint: �larc mindig valamely titkos dolog jelk�pe, amelyet sz�gyell�nk. M�st �larcban l�tni: megvet�s jegye.

Alag�t. Titokra j�ssz.

Al��rni. Nevet: p�r�sk�d�sbe keveredsz.

Al��rni Katalin ut�n: farsangolni m�gy. Ad�ss�gba, esetleg rossz h�zass�gba keveredel. �jholdkor �r�st adni: rossz; v�rd meg a k�vetkez� napot, am�g meg�rik elhat�roz�sod. Bort eladni, �s �r�st al��rni: janu�rban �res pince.

Alamizsna. Adni: megel�gedett j�v�, �ld�s, tisztess�g, gazdags�g. Kapni: megsz�gyen�t�s, becs�letbe g�zol�s. Alamizsn�t elfogadni: kem�nysz�v�s�get jelez.

Alattval�nak lenni. �r�m. Ugyanez, ha nagy �r �lmodja: betegs�get jelent.

Al�zatoss�g. Magaslatra jutsz. (1759.)

Al�mer�lni v�zben: titkot tudsz meg. Al�mer�lni �s l�tni: �rt�kes aj�nd�kot rem�lsz.

Egy m�lt sz�zadbeli n�met �lmosk�nyv szerint: nagy hasznod lesz egy felder�tett titokb�l.

�ldozat. J� eg�szs�g, �r�m. �ldozatot hozni: sz�p jutalmat rem�lhetsz munk�d�rt. �ldozatot kier�szakolni: nagy kellemetlens�g. �ldozati aj�nd�kot lopni, a lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: igen rossz jel.

�lca. �vakodj az �desk�s szavakt�l. �lca (ha a l�badn