N�h�ny m�sodpercig f�rk�szi csak a tenyeremet Morvay Kendra j�sn�, azt�n sorolni kezdi milyen vagyok, mik a betegs�geim �s, hogy mi v�r r�m a k�vetkez� h�napokban.
- Szinte t�k�letes pontoss�ggal le lehet �rni valakinek a jelen�t, vagy a m�ltj�t a tenyer�b�l, de azt, hogy h�ny �vig fog �lni, h�ny gyereke sz�letik �s mi lesz vele t�z �v m�lva, nem lehet megmondani. Ennek ellen�re nem �ll�tom azt, hogy nem lehet teny�rb�l j�vend�t mondani. �n k�r�lbel�l egy �vre el�re jelentek ki dolgokat az illet� jelene, a szem�lyis�gjegyei �s az eg�szs�gi �llapota alapj�n. Ezeket ugyanis ki tudom olvasni a k�zb�l. A j�s sz�m�ra a teny�r nem m�s, mint egy inspir�l� eszk�z. Arr�l azonban sz� sincs, hogy a vonalk�kban, dombokban vagy a k�rm�kben lenne meg�rva a j�v�nk."

Nem j�sl�s, ink�bb elemz�s
A teny�rj�sl�s buktat�ira m�r a francia forradalom idej�n, 1789-ben kezdtek r�j�nni. Akkor rengeteg olyan szem�lyt v�geztek ki, akik sors�t a n�p j�l ismerte. Az orvosok �s okkultist�k elk�rt�k a holttesteket, de nemcsak az�rt, hogy f�lboncolj�k �ket, hanem hogy megpr�b�ljanak k�l�nb�z� �szszef�gg�seket kiolvasni a tenyer�kb�l. Akkor der�lt ki, hogy a vonalak elemz�se nem vezet sehova, hiszen sok fiatalon lefejezett embernek volt hossz� �s sz�p �letvonala, ami sehol nem �rulkodott a trag�di�r�l. K�nytelenek voltak h�t bel�tni, hogy nincs komoly alapja a teny�rb�l t�rt�n� hossz� t�v� j�vend� mond�snak. Nem �gy a teny�relemz�snek.
„Legf�k�ppen szem�lyis�gjegyeinkre �s eg�szs�gi �llapotunkra lehet k�vetkeztetni a teny�rb�l – mes�li Kendra. – M�g a vonalaknak nincs nagy jelent�s�g�k a j�sl�s szempontj�b�l, a k�l�nb�z� domboknak �s a k�rm�knek igen. Ez ut�bbi olyannyira bizony�tott t�ny, hogy m�g az orvostudom�nyban is nap mint nap alkalmazz�k. A m�t�t el�tt az�rt vetetik le a beteggel a m�k�rm�ket �s mosatj�k le a lakkot, mert a modern m�szerek mellett is figyelni�k kell a p�ciens k�rm�t a beavatkoz�s alatt. A sz�nelv�ltoz�sokb�l l�tni lehet ugyanis, hogy j�-e a v�rkering�se."

Ne csak a vonalakat n�zd

Az illet� habitus�ra, hajlamaira, f�bb szem�lyis�gjegyeire lehet k�vetkeztetni az ujjak alatti dombokb�l is. (A n�kn�l a bal kezet, a f�rfiakn�l a jobbat kell figyelembe venni.)

A Jupiter-domb (mutat�ujj) akaratoss�gr�l, az Apoll�-domb (gy�r�sujj) m�v�szi hajlamr�l, j� ritmus�rz�kr�l, a Merk�r-domb (kisujj) j� kommunik�ci�s k�pess�gekr�l �s k�v�ncsis�gr�l �rulkodik, m�g ha valakinek a Szaturnusz-dombja (k�z�ps�ujj) nagy, akkor neh�zs�gekre sz�m�that. �k azok, akik gyakran fognak olyan dolgokhoz, amikhez nem is �rtenek, vagy nem tudj�k befejezni, amibe belekezdenek.

A dombok mellett alaposan szem�gyre kell venni a k�z egy�b jellemz�it is. Sokat mond el, hogy milyen a k�zfog�sa valakinek. Hogy sz�r�s-e a keze, ami a f�rfiass�gra utal, m�g a n�kn�l is, vagy hogy milyen alak� a k�zfej. A vaskosabb kez� emberek p�ld�ul t�bbnyire szeretik a term�szetet, sz�vesen kert�szkednek �s szorgosak.

„Sokan tartj�k azt, hogy akinek er�sen vonalk�zott a tenyere, az �reg l�lek, aki m�r sokszor �jj�sz�letett. �m erre term�szetesen semmi bizony�t�k nincs, az alapja a buddhizmusban val� hit – mondja a j�sn�. – �n enn�l racion�lisabb ember vagyok, szerintem a k�zelemz�sben nincs semmi misztikum. A laikusok nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a h�zass�gvonalnak vagy a sz�vvonalnak, pedig nem kellene, mert a tenyer�nk a k�zmozg�sainkt�l is folyamatosan alakul. Ismerek olyan n�nit, akinek k�t gyerekvonala van, de kilenc gyereke. Ez�rt nincs �rtelme foglalkozni a v�g�sok, s�r�l�sek miatt megszakadt vonalakkal sem."

Figyelmeztetnek a foltok

Vannak azonban olyan dolgok, amiknek �rdemes figyelmet szenteln�nk �s nem kell felt�tlen�l szak�rt�h�z menn�nk, hogy megfejthess�k a jelent�s�ket. Ha p�ld�ul s�t�t elv�ltoz�sokat tal�lunk a gy�r�sujj �s a teny�rt� k�z�tti r�sz b�rmelyik ter�let�n, az m�j-, vese- vagy epeprobl�m�kra utal. A k�rm�n l�v� apr� feh�r p�tty�k stresszes �letm�dr�l �s a velej�r� vitaminhi�nyr�l tan�skodnak. Az izzad�s, nyirkos tapint�s� k�z gazd�ja vese- �s kering�si probl�m�kt�l, m�g a t�l sz�raz tenyer� gyullad�sokt�l tarthat.

„Az idegv�gz�d�sek, akupunkt�r�s pontok nyomkod�s�val ak�rcsak a talpon, a teny�ren mi magunk is serkenthetj�k vitalit�sunkat – �ll�tja Kendra, aki maga is orvosokt�l saj�t�totta el a k�vetkez� m�dszereket. – Javaslom, hogy a teny�r k�zepe alatt egy h�velykkel fekv� ter�letet nyomkodjuk meg naponta t�bbsz�r. Itt tal�lhat� ugyanis a k�zponti idegrendszer v�gz�d�se. A m�sik fontos ter�let a h�velykujj t�ve, a V�nusz- domb. Ez a r�sz felel az endorfin- �s a szerotonintermel�s�rt, amik az agyalapi miriggyel vannak kapcsolatban."

Kendra szerint nem szabad komolyan venni az olyan teny�relemz� k�nyvet, amely t�bbnyire �gy �ltal�nos�t, mint egy �lomfejt� lexikon. Ez a fajta „j�sl�s" legfeljebb j�t�knak foghat� fel. Ink�bb keress�nk fel egy igazi hozz��rt�t, aki a saj�t intu�ci�i �ltal seg�thet nek�nk. �s v�g�l ne felejts�k el azt, hogy nincs eleve elrendelve a j�v�nk. Vigy�zzunk, nehogy mi magunk teljes�ts�nk be egy esetleges negat�v j�slatot azzal, hogy bebesz�lj�k a tudatalattinkba a hallott rossz dolgokat. Ink�bb k�rj�nk tan�csot, javaslatot a j�sn�t�l, hogyan mozdulhatunk el egy-egy holtpontr�l. A sorsunkba ugyanis nem belet�r�dni kell, hanem jobb� tenni.

�rulkod� k�zmozdulatok

Napj�ban sz�z�val tesz�nk �ntudatlan mozdulatokat a kez�nkkel, �s ez bizony rengeteget �rul el a szem�lyis�g�nkr�l, pillanatnyi lelki�llapotunkr�l.
• Amikor az ujjunk legfels� perc�t d�rzs�lgetj�k, akkor megfontoljuk a mondanival�nkat.
• Ha a h�velykujj cs�cs�t massz�rozzuk, azon t�n�d�nk, hogy van-e elegend� akarater�nk �s elsz�nts�gunk kimondani a v�lem�ny�nket.
• Ha besz�lget�s k�zben a k�z�ps�- �s a gy�r�sujj szorosan egym�shoz simul, az illet� meg�rt�sre �s biztons�gra v�gyik. V�lhet�leg fesz�lts�gteli id�szakot �l �t, �s seg�ts�gre van sz�ks�ge.

(Sasha Fenton & Malcolm Wright: A teny�r titkai c�m� k�nyve nyom�n)