„Nem az sz�m�t, hogy sz�pen vagy cs�ny�n �r az ember, sokkal ink�bb az, milyen szem�lyis�g�re utal� jegyeket mutat az �r�sa — kezdi dr. Sz�ll�ssy-Csoma Enik�, a Grafol�giai Int�zet szak�rt�je. — Mindenki megpr�b�l szebben �rni, ha grafol�giai elemz�s el�tt �ll. Pont ez�rt k�r�nk egy eg�sz oldalt. Ilyen terjedelemben nem tud az ember m�sk�nt �rni, �s k�ptelen egyszerre annyi dologra odafigyelni, amenynyit vizsg�lunk. S�t a tudatosan felvett (megtetszett) �r�sjegyek is csak akkor tudnak r�gz�lni valakiben, ha azok p�rhuzamban �llnak szem�lyis�g�vel."

Nem alkalmas j�sl�sra
A grafol�gia k�pes meghat�rozni az �r� szem�lyis�gjegyeit, de ugyanakkor azt nem tudja biztosan meg�llap�tani, hogy az illet� f�rfi-e vagy n�, h�ny �ves �s milyen k�ls�vel rendelkezik. A legnagyobb f�lre�rt�s azonban, ha j�sl�st k�rnek az �r�selemz�t�l. Erre ugyanis nem haszn�lhat� ez a tudom�ny, legfeljebb egyes dolgokat k�vetkeztethetnek az �r� tulajdons�gaib�l.
Att�l nem kell tartanod, hogy a szak�rt�ket megzavarn� az, hogy j�kedv� volt�l-e az �r�skor, vagy nem. Ugyanis el tudj�k k�l�n�teni az �lland� szem�lyis�gjegyeket a pillanatnyi pszich�s �llapotodt�l. Az elemz�s egy�bk�nt prec�z munk�t ig�nyel, amit az eszk�z�k soksz�n�s�ge is mutat: vonalz�, ceruza, sz�gm�r�, nagy�t� �s a sz�m�t�g�p a legfontosabb kell�kek. Minden egyes param�tert bem�rnek: mekkora a marg�, a sorok t�vols�ga, a bet�k d�l�ssz�ge.

K�v�ncsiv� tettek, �gy bar�tommal k�z�sen jelentkezt�nk egy elemz�sre. Els� l�p�sben ki kellett t�lten�nk az adatlapot, amire felker�lt a nev�nk, korunk, iskolai v�gzetts�g�nk, foglalkoz�sunk, �s hogy melyik orsz�gban tanultunk �rni. Ez ut�bbi az�rt fontos, mert a grafol�gus mindig az iskol�ban elsaj�t�tott bet�t�pus v�ltoz�sai alapj�n vizsg�l�dik. Fontos m�g tudniuk, hogy melyik a domin�ns kez�nk, �s hogy a k�z�r�sunkat akad�lyozza-e valami: van-e l�t�szavarunk, b�rmilyen testi vagy lelki elv�ltoz�sunk �s hogy szed�nk-e gy�gyszert. A minta egy�bk�nt otthon is meg�rhat� — mi is �lt�nk ezzel a k�nyelmes lehet�s�ggel — csak egy A/4-es sima lap kell hozz�, amit alul ell�tsz a k�zjegyeddel. (Ha p�rkapcsolati elemz�st k�rsz, �rtelemszer�en a kedveseddel is �ratnod kell egy k�l�n oldalt.)

Saj�t gondolataidat kell le�rni

Mivel szab�ly, hogy nem szabad k�nyvb�l m�solni, kicsit mindketten izgultunk, hogy mir�l fogunk �rni egy oldalon kereszt�l, de az int�zetben megnyugtattak, teljesen mindegy, mert tartalmilag nem vizsg�lj�k a leadott anyagokat. Ez�rt azt�n �n arr�l elm�lkedtem a sz�vegben, hogy mennyire k�v�ncsi vagyok arra, mit �llap�tanak meg r�lunk, m�g a bar�tom azon morfond�rozott az � pap�rj�n, hogy hogyan vehettem r� erre az eg�szre.
Miut�n elk�ldt�k a mint�t, n�h�ny hetet kellett v�rni, hogy szembes�lhess�nk az „igazs�ggal". A lez�rt bor�t�kban �rkezett titkos dosszi� tartalmazta mindkett�nk szem�lyis�gelemz�s�t, majd az �t vizsg�lt ter�let – intelligencia, �n�rv�nyes�t�s, k�z�ss�gi viszonyok, motiv�ci�, �rzelmi �let – �sszehasonl�t�s�t, amelyek a grafol�gia szerint meghat�rozz�k egy ember tulajdons�gait. Hab�r k�l�n-k�l�n is tanuls�gos, amit k�zhez kaptunk, a l�nyeg kett�nk �sszehasonl�t�sban rejt�z�tt.

Izgatottan fogtunk neki az olvas�snak. H�rom �ve tart� kapcsolatom f� probl�m�j�nak azt tekintett�k, hogy mindketten hasonl�an domin�ns t�pusok vagyunk �s k�t dud�s ugye nem f�r meg egy cs�rd�ban. Szerintem viszont ez a megk�zel�t�s a hagyom�nyos n�-f�rfi szereposzt�s kiz�r�lagos helyess�g�t sugallja. Hab�r nagyobbr�szt magunkra ismert�nk, azzal nem �rtett�nk egyet, hogy �zl�s �s viselked�s dolg�ban annyira k�l�nb�zn�nk.

�r�lt�nk, hogy kieg�sz�tj�k egym�s t�bb dologban is: kedvesem �rzelmileg heves, �n nyugodt vagyok, ez egy�tt j�. � gyorsan t�j�koz�dik, �n k�r�ltekint�en j�rok el, �gy a k�z�s �gyeink is s�nen vannak. J�t nevett�nk viszont azon, hogy mindkett�nket �gy jellemeztek: t�relm�nk id�nk�nt elfogy �s ilyenkor ak�r indulatosan is reag�lhatunk. �n akkor, ha az �n�rzetemet s�rtve �rzem, � viszont ha �rtetlens�ggel tal�lja mag�t szemben. (Lehet, hogy ez az oka olaszos vit�inknak.) A z�r�mondatok simogatt�k a sz�vem: mindketten keress�k az �lm�nyeket, v�ltozatos, sz�nes �letet szeretn�nk �lni. (Hozz�f�znival�m: egy�tt!)

Pszichoter�pi�t is k�rhetsz
A v�geredm�ny nagyj�b�l fedi a val�s�got. Szerencs�re n�lunk nem ker�lt sor arra, amire kor�bban felh�vt�k a figyelm�nket: az elemz�s miatt ad�dhat konfliktus a kapcsolatunkban. Ebben az esetben k�rhett�nk volna konzult�ci�t, komolyabb probl�m�n�l ak�r pszichoter�pi�s, vagy grafoter�pi�s seg�ts�get is. Ez ut�bbi l�nyege, hogy az �r�s megv�ltoztat�sa viszszahat a szem�lyis�gre: az illet� olyan �r�sbeli feladatokat kap, melyek k�vetkezt�ben jellem�ben is pozit�v v�ltoz�sok mennek v�gbe. Mi viszont nem borultunk ki, �s nem k�rt�k sz�mon hib�inkat. Vagy lehet, hogy az�rt nem kellett szakemberhez fordulnunk, mert j�t�knak fogtuk fel, �s �gy �rtelmezt�k, ahogy nek�nk tetszett?

Hol haszn�lj�k?
A grafol�gia, m�s n�ven az �r�selemz�s tudom�nya vitatott ter�let, ma a pszichol�gia seg�dtudom�nyak�nt tartj�k sz�mon. T�bb ter�leten alkalmazz�k, mint gondoln�nk. L�tezik fejl�d�sgrafol�gia, mely a k�z�r�st nemcsak egy �letszakaszban, hanem egy eg�sz �leten �t vizsg�lja; pedag�giai grafol�gia, mely gyerek�r�sokkal foglalkozik; p�lyaorient�ci�s grafol�gia, mely az adott di�k szem�lyis�g�nek megfelel� p�ly�t kutatja. A legelterjedtebb a hum�npolitikai grafol�gia, vagyis az a szitu�ci�, amikor az egy-egy �ll�sra jelentkez� egy�nek �r�s�t vizsg�lj�k. Haszn�lj�k m�g t�rt�nelmi vagy k�z�leti szem�lyis�gek k�z�r�selemz�s�n�l, az igazs�gszolg�ltat�sban, valamint p�rkapcsolati tan�csad�sban is.

J�, ha tudod:
• Egy-egy kiragadott jelb�l nem lehet k�vetkeztet�seket levonni, mert a grafol�gia nem sz�t�rszer�! Nem lehet egy jelhez azonnal jelent�st csatolni, mindig t�bb jel kombin�ci�j�b�l �rtelmezhet a szakember.
•  Mivel a grafol�gia a pszichol�giai szimbolik�val �sszhangban m�k�dik, ez�rt fontos a marg� szerepe. A lap bal marg�ja mindig az „�n" oldala, a jobb pedig a „k�z�ss�g�". Ha valaki nagy helyet hagy szabadon a jobb oldalon, ink�bb z�rk�zott, kev�sb� k�z�ss�gi ember.
• Az �rott k bet� a kreativit�s bet�je. Ha valaki sokf�lek�ppen �rja, mindig m�shogyan, �s ezt meger�s�tik m�s jegyek is, mint p�ld�ul bek�t�tt �kezetek, rugalmas vonalvezet�s, akkor val�sz�n�, hogy az illet� nagyon kreat�v.

B�vebben a t�m�r�l:
•  Albert E. Hughes: Mit rejt a k�z�r�sunk?
•  Ag�rdi–Szidnai: A grafol�gia k�zik�nyve
• www.grafologus.hu
• www.grafologia.lap.hu
• www.grafint.hu