Miel�tt megismerkedn�nk azokkal a Feng-shui m�dszerekkel, amelyeket alkalmazni fogunk, szeretn�m bemutatni, hogy K�na t�rt�nelm�ben a Feng-shui alkalmaz�sa hogyan k�vethet� nyomon. A Feng-shui eredete az id�k hom�ly�ba v�sz, egyes forr�sok a keletkez�s�t 3, m�s forr�sok 5 ezer �vvel ezel�ttre teszik. Az els� ismert Feng-shui tank�nyv a 9. sz�zadban �r�dott.

Az �si K�na �p�t�szet�r�l nem sokat tudunk, mivel csak a 6. sz�zadb�l maradtak fenn az els� �p�t�szeti eml�kek. �r�sos forr�sok �s a s�rokban tal�lt agyagszobrocsk�k alapj�n tudjuk, hogy a k�nai �si �p�t�szet fa�p�t�szet volt. A jellemz�je volt a toronyszer� �p�tkez�s. A „tai” toronyt�pus felt�telez�sek szerint az i.e. 2. �e-ben alakult ki. Ez t�m�r alapzatra vagy falra �p�lt �rtorony volt. A „lou” �n�ll� fatorony, ez tekinthet� a pagoda �s�nek.

Az i.e. 3. sz�zadban a buddhizmus Ashoka uralkod�sa alatt �llamvall�ss� v�lt Indi�ban. A buddhizmus jellemz� �p�lete a szt�pa. Eredetileg Buddha hamvai f�l� nyolc szt�p�t emeltek, majd ezek mint�j�ra �p�lt a t�bbi. A szt�pa a kozmosz jelk�pe �s pontos matematikai szab�lyok szerint �p�l. I.sz. 190. k�r�l a buddhizmus �tker�lt K�n�ba, majd a 6. sz�zad v�g�re eg�sz K�n�t megh�d�totta. K�na Indi�b�l csak a buddhizmus eszm�j�t vette �t, vagyis a tartalmi elemeket, de a formai elemeket �s a szent�lyt a saj�t �p�t�szeti hagyom�nyainak meg­felel�en alak�totta ki. A templomok, a lak�h�zak, palot�k �s kolostorok �p�t�se tov�bbra is az �si, Feng-shuin alapul� szab�lyok szerint t�rt�nt, mint ahogyan ez l�that� az i.sz. 530 k�r�l elk�sz�lt Yung-Ning-Ssu szent�ly eset�ben.

583.-ban �jj��p�tett�k Csang-ant a f�v�rost. Az �jj��p�tett v�ros a hagyom�nyos elrendez�s� k�nai udvarh�z hatalmasra nagy�tott m�sa, k�zep�n �llt a cs�sz�ri palota, a „Tiltott V�ros”, ami szint�n az �si lak�h�z fel�p�t�se alapj�n �p�lt. Csang-an f�v�ros a k�s�bbiekben teljesen elpusztult 906.-ban.

552.-ben a buddhizmus k�nai �s koreai k�zvet�t�ssel �tker�lt Jap�nba. A jap�n kolostorok a k�nai kolostorok (pl.: Yung-Ning-Ssu) mint�j�ra �p�ltek, vagyis a Feng-shui �si elrendez�si elvei szerint.

Jap�nban Csang-an mint�j�ra meg�p�l Heijo �s k�s�bb Heian-kyo a k�t f�v�ros. T�jol�suk �s szerkezet�k hasonl� Csang-anhoz.

1400. �s 1420. K�z�tt fel�p�tik Pekinget, az �j f�v�rost. Itt l�that� az egyetlen �pen maradt k�nai cs�sz�ri palota. A palot�t a cs�sz�ri v�ros fogja k�r�l, amely a hivatalnokok sz�ll�s�ul szolg�lt A palot�ban a tr�nterem �s maga a tr�n is d�lre n�z.