– A cip�t nem kell levetni, csak a g�tl�sokat, �s mindenre r� kell k�rdezni, ami foglalkoztat — kezdi r�vid 'haszn�lati �tmutat�val' m�r a bej�rati ajt�ban Margit �s Istv�n. A h�zasp�r sok �ve foglalkozik a pszichol�gia �s a csillagok �sszef�gg�seivel, a pszichoasztrol�gi�val. Hogy milyen ter�leteken lehetek sikeres, mire van sz�ks�gem a boldogs�ghoz, �s ki lehet az ide�lis t�rsam – �ll�t�lag ezekre mind v�laszt ad ez a m�dszer. K�v�ncsiv� tettek. F�leg miut�n kider�lt, hogy Istv�n kifejezetten materialista be�ll�totts�g� ember, g�p�sz- �s villamosm�rn�k a v�gzetts�ge.

Pontos d�tumok kellenek

A h�zasp�rn�l m�r t�bb ezer ember megfordult az �vek sor�n, s�t a mai napig politikusok, �zletemberek is kik�rik a tan�csaikat egy-egy fontos d�nt�s meghozatala el�tt. Istv�n a szem�lyis�g�nk f�bb jegyeit, �s ez�ltal t�bbek k�z�tt az ide�lis p�rkapcsolatot, munkahelyet tudja meghat�rozni, ha ledikt�ljuk neki a sz�let�si adatainkat. Sz�ks�ge van az �r�ra �s a percre is, a pontos�t�s �rdek�ben pedig j�, ha tudjuk, mikor k�t�ttek h�zass�got a sz�leink, a testv�r�nk pontosan mikor sz�letett, de �rdemes �tgondolnunk m�s, az �let�nkben l�nyeges szerepet j�tsz� esem�nyek id�pontj�t is. A pszichoasztrol�gus ezt pillanatok alatt bevezeti egy sz�m�t�g�pes programba, majd nekil�t az elemz�snek.

N�h�ny perc m�lva sorolni kezdi az �letem m�r megt�rt�nt esem�nyeit, illetve a tulajdons�gaimat, an�lk�l, hogy el�tte b�rmit is el�rultam volna magamr�l. Besz�l arr�l, hogy mennyire fontos a munk�m, hogy szerencs�s vagyok, mert mindig sz�m�thatok a bar�taimra, �s hogy a p�rv�laszt�somban nem j�tszik szerepet, mennyire kit�m�tt a f�rfi p�nzt�rc�ja. Amikor egy-k�t intim r�szletet k�z�lt az �letemr�l, er�sen felkeltette az �rdekl�d�semet. Akkor �rtettem meg igaz�n, mi�rt mondta nekem m�r az elej�n, hogy itt csak a g�tl�sokat �rdemes levetni. Nem tudom abbahagyni a k�rd�seket, �gy t�nik, szinte mindenre tudja a v�laszt: milyen jegy� partner lenne sz�momra az ide�lis, menynyire b�zhatok a mellettem �l�kben, vagy hogy milyen a viszonyom a csal�dtagjaimmal.

Azt�n Margit a m�sik szob�ba invit�l. Az � birodalma a prognosztiz�l�s, a j�-v� kutat�sa. Az adataim feldolgoz�sa ut�n sorolni kezdi, hogy mikor sz�m�thatok p�rkapcsolati �s munkahelyi sikerekre, gyermek�ld�sra, hogy mikor kell tartanom balesett�l, hogy milyen, az eg�szs�gemet �rint� bajokra �rdemes odafigyelnem, �s hogy mikor utazok k�lf�ldre. Van olyan n�, akit ezek a k�rd�sek nem foglalkoztatnak? H�t persze, hogy megint el�t�rt bel�lem a k�v�ncsis�g, �s m�g t�bbet akartam hallani.
Azt�n felmer�lt bennem, hogy mit�l m�s, amit Istv�n �s Margit csin�l, mint mondjuk a teny�r- vagy a k�rtyaj�sl�s.

„A pszichoasztrol�gia alapja a megfigyel�s, a tapasztalatok �sszegy�jt�se, rendszerez�se �s a val�sz�n�s�gsz�m�t�s — mes�lik. — M�r az �korban is fizettek az�rt embereket, hogy eg�sz nap h�zakhoz j�rjanak, �s lejegyezz�k, kik hogyan �lnek, milyen rendhagy� dolgot tesznek, mit esznek, milyen betegs�geik vannak. Ha p�ld�ul harcra ker�lt a sor, szemmel tartott�k, melyik f�rfi mik�nt vett r�szt benne: ki futott el�l, �s ki maradt a h�tt�rben. Kisz�rt�k a f�bb jellemvon�sokat, �s az adatokat hozz�rendelt�k a bolyg�k mozg�s�hoz. Akkoriban a h�tk�znapi ember is sokkal nagyobb jelent�s�get tulajdon�tott a csillagok �ll�s�nak. Pontosan tudta azt is, hogy gyermeke sz�let�sekor melyik bolyg� hol �llt �ppen."

Margit �s Istv�n szerint teh�t nem az�rt hiteles az asztrol�gia, mert ismert a megfigyel�sek forr�sa — ebben az esetben ak�r egyetemes tudom�ny is lehetne —, hanem mert �vezredes �szlel�sen, a nagy sz�mok t�rv�ny�n alapul. Persze m�s lapra tartoznak a heti el�rejelz�sek, amik a napjegyeken (sz�let�s�nk h�napja, napja) alapulnak. A h�zasp�r nem foglalkozik ezzel, mert t�l �ltal�nosnak tartj�k az ilyesfajta prognosztiz�l�st. Hiszen ha a lapokban olvashat� horoszk�pok mindenkire igazak lenn�nek, akkor az adott id�szakban mondjuk minden Halak jegy� sikeres lenne a munk�j�ban, m�g a R�kok egyt�l-egyig �j aut�t v�s�roln�nak. Ezt szerint�k ink�bb csak j�t�knak szabad felfogni, �k a szem�lyre szabott pontos elemz�s �s seg�ts�gny�jt�s h�vei. Ez ut�bbiban �ll a pszichoasztrol�gia l�nyege.

A t�lal�s is fontos

„Azzal, hogy valakinek gy�keres v�ltoztat�sokat javaslunk az �let�ben, de azt nem j�l k�z�lj�k vele, rengeteget �rthatunk is. Nagy a felel�ss�g�nk. P�ld�ul, ha azt l�tjuk, hogy valaki meglehet�sen makacs szem�lyis�g, akkor felesleges bizonygatnunk neki, hogy m�rpedig nem j� helyen dolgozol, mert valami m�sban sokkal sikeresebb lenn�l. Ink�bb azt mondjuk: egyszer, ha van kedved kipr�b�lni m�st, ne habozz."

Zene vagy mikroszk�p?

A szem�lyre szabott m�dszerekkel sokkal hathat�sabb seg�ts�get tudnak ny�jtani, mint ha csak felsorolj�k a k�rdez� k�r�l l�v� sz�raz t�nyeket, vagy felv�zolj�k a „megm�s�thatatlan" j�v�k�pet. A pszichoasztrol�gia — Istv�n �s Margit �ll�t�sa szerint — m�r gyerekkorban hathat�s seg�ts�get ny�jt. „Igaz�b�l az lenne a legjobb, ha mindenki tudn� m�r kiskor�t�l kezdve, hogy mik az er�ss�gei vagy a gyeng�i, milyen �letre kell felk�sz�lnie, hogy ne �rj�k nagy meglepet�sek. A sz�l�k gyakran hozz�k el hozz�nk a gyerekeiket, hogy megtudj�k, miben lesznek tehets�gesek, mit fejlesszenek benn�k. Mi pedig a k�plet alapj�n kisz�moljuk, hogy ink�bb zenei iskol�ba �rass�k-e be, vagy mikroszk�pot vegyenek neki, mert �rz�ke lesz a term�szettudom�nyokhoz. Persze a feln�tteknek is tudunk hathat�s tan�csokat adni, az eg�sz azon m�lik, ki mennyire rugalmas �s nyitott az �j dolgok ir�nt, b�r sokszor m�r a 'r�olvas�s', a dolgok kimond�sa vagy kimondat�sa is j�t�kony lehet."

Miut�n elk�sz�ntem a h�zasp�rt�l, m�g sok�ig azon t�prengtem, milyen furcsa �rz�s, hogy ha valaki ismeretlen�l is jobban ismer engem, mint �n saj�t magamat, �s olyan dolgokat is kijelent, amiket �n soha nem fogalmaztam meg magamnak.