Firk�ink a szem�lyis�g�nk kev�ss� kontroll�lt, �szt�n�s r�gi�j�ban keletkeznek. Szakemberek szerint a legizgalmasabb �ppen az, ahogyan k�zmozdulataink nyom�n a vonalak pap�rra vet�lnek, �s ennek sor�n tulajdonk�ppen minden egyes pillanatban valamif�le k�zl� jelleg nyilv�nul meg. A rajzolgat�s a tudat alatti r�gi�kb�l hozza el� azokat a fontos vagy elfojtott dolgokat, amelyeket az �r�sunk m�g egy grafol�gus szakember sz�m�ra sem minden esetben mutat ki. M�g �r�sk�p�nk alapj�n a teljes szem�lyis�g�nket fel lehet t�rk�pezni, az �komb�komok kiemelnek bizonyos tulajdons�gokat, karaktervon�sokat, mik�zben nemcsak jellem�nkr�l �rulkodnak, hanem rejtett, freudi �szt�n�let�nkr�l is.

A telefon�l�s k�zbeni rajzolgat�ssal �ltal�ban valamilyen szorong�sunkat akarjuk oldani, de mindezek azt is jelezhetik, hogy egy megold�sra v�r� probl�ma foglalkoztat, esetleg menek�lni akarunk valamilyen helyzetb�l, vagy egyszer�en csak a felgy�lemlett pozit�v �s negat�v �rzelmeinket vezetj�k le ily m�don.

Az �br�k a korral v�ltoznak. M�st rajzol egy l�ny, amikor el�sz�r szerelmes, m�st egy n�, mikor �ldott �llapotban van, �s m�st, mikor m�r nagymama. A firk�k t�m�j�t mindig az aktu�lis �lethelyzet, illetve hangulat hat�rozza meg — a szem�lyis�gen t�l. Term�szetesen vannak olyan �ltal�noss�gok, melyek hangulatt�l f�ggetlen�l elemezhet�ek.


Nem mindegy, hov�

Amikor valaki �rni kezd egy pap�rra, birtokba vesz egy teret. Az a m�d, ahogyan ezt teszi, megmutatja, hogyan viselkedik akkor, ha a val� �letben bizony�tania kell. A firk�k t�rbeli elhelyezked�se szint�n kifejez�. Ha az el�tt�nk hever� kis pap�rdarabka k�zep�re kezd�nk el rajzolgatni, biztosan er�s szem�lyis�ggel rendelkez�nk. Aki a lap tetej�re firk�l, azt a szellemi dolgok foglalkoztatj�k, fontos sz�m�ra az eszt�tikum, a sz�ps�g, aki viszont az alj�ra, azt sokkal ink�bb az anyagiak vonzz�k, a term�szet szeretete jellemzi, �s fontos sz�m�ra a szexualit�s, hiszen ez az oldal az �szt�n�k�. A pap�r bal sz�l�re skiccel� a m�ltban �l, meghat�roz� sz�m�ra az anya hat�sa, �s ink�bb befel� fordul� ember.

A jobb oldalt szeret�k viszont kedvelik m�s emberek t�rsas�g�t, a j�v�t tartj�k fontosnak, �s az apai dominancia jellemzi �ket, vagyis nyitott, extrovert�lt t�pus�ak. Valamelyest er�szakosabb, r�men�sebb az �tlagn�l az, aki r�firk�l egy sz�vegre. Ugyanakkor a folyamatoss�got keresi, t�rsas�gban, emberek k�z�tt �rzi j�l mag�t, �s nem szereti a mag�nyt az, aki k�t bekezd�s k�z� firk�l.


Vonalk�z�k �s sat�roz�k

A hely �s a forma mellett az sem mindegy, hogy milyen lend�letesen karcoljuk a pap�rt, vagyis milyen vonalvezet�s jellemzi firk�inkat. Az er�teljesen rajzol�k kev�sb� tudnak alkalmazkodni, ir�ny�t� term�szet�ek, a l�gyabban „vonalk�z�k" �ltal�ban kedvesebbek, simul�konyabbak, enged�kenyebbek. Aki viszont besat�rozza az �br�t, amit rajzolt, az olyan rejtett-titkolt dolgot vagy tudattalan probl�m�t jelez, amelyet m�g az illet� maga sem tud megfogalmazni.

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a geometriai �br�k a racion�lisabb, m�ban �l� t�pusokra jellemz�ek, olyanokra, akik sz�m�ra fontosak a szab�lyok, �s akikn�l az er�, az amb�ci� �s a t�rekv�s domin�l. Akik viszont k�l�nf�le alakzatokat — sz�veket, napocsk�t, embereket — skiccelnek fecnikre, �rzelmesebb be�ll�totts�g�, l�gyabb szem�lyis�gek.


Az �br�k „megfejt�se"

1. Aki vonalk�kat h�zogat, esetleg �sszek�t�tt diagramszer� vonalakat, annak biztat�sra, �lland� dics�retre van sz�ks�ge, �m ha ezt megkapja, k�pes �lmait, terveit val�ra v�ltani. Ha a vonalakat balr�l jobbra h�zza, a j�v� fel� n�z, ha �pp ellenkez�leg, akkor nem tud elszakadni a m�ltt�l

2. Spir�lokat rajzol az, aki kiz�r�lag a jelenben �l, a maga alkotta vil�gban. N�ha annyira elz�rja mag�t a val�s vil�gt�l, hogy �szre sem veszi a kellemetlens�geket. Ugyanakkor kiegyens�lyozott egy�nis�g, aki k�pes hat�rozott, gyors d�nt�sekre.

3. K�r�ket, n�gyzeteket vagy h�romsz�geket vetnek pap�rra a logikusan gondolkod� emberek. Az �sszer�s�g azonban nem mindig juttatja el �ket a helyes megold�shoz, �gy n�ha elhamarkodott k�vetkeztet�seket vonnak le, �s k�pesek elb�zni magukat intelligenci�juk miatt. H�rom egym�sba koncentrikusan fut� k�r a test, a l�lek �s a szellem �sszhangj�t mutatja, a f�lk�r�k pedig gondolati nyitotts�gunkr�l �s tanul�konys�gunkr�l �rulkodnak.

4. Aki mindig vir�gokat firk�l, j�sz�v�, seg�t�k�sz ember, akit sok an szeretnek. M�g a sikertelens�g sem keser�ti el, �s nem akad�lyozza tervei megval�s�t�s�ban, ezenk�v�l t�relmes �s h�s�ges bar�t. Lelkesed�se a m�v�szet �s az irodalom ir�nt hat�rtalan.

5. A f�kat, leveleket rajzol�k kimagaslanak a kreativit�s ter�n. V�gynak az ismeretlen megfejt�s�re, �s k�pesek is felfedezni azt.

6. Aki t�jk�peket vet pap�rra, felel�ss�gteljes, kiegyens�lyozott t�pus. V�gyai megval�s�t�sa sz�m�ra nem egyszer�en el�rend� c�lt jelent, mivel tudja, hogy jutalma a t�k�letes harm�nia. Saj�t �rdekeit sem hagyja figyelmen k�v�l, de a m�sok�rt val� tenni akar�s az els�dleges. J� vezet� v�lhat bel�le.

7. A folyton �llatk�kat meg�r�k�t�k �rz�kenyek. Mindenki�rt �s minden�rt agg�dnak. M�g sincsenek terh�nkre, hisz legink�bb magukat em�sztik. Meg�rt�ek �s seg�t�k�szek. Ha valaki p�ld�ul csig�t alkot, m�ly �rzelmi bizonytalans�gban szenved, vagy f�l valamit�l. 

8. A napocsk�kat rajzol�k igazi romantikus m�v�szlelkek. Alkalmasak kreat�v munkak�rbe, hiszen mindent sz�pnek l�tnak. V�gtelen�l optimist�k, �gy k�nnyen elker�lhetik figyelm�ket az el�tt�k tornyosul� akad�lyok.

9. Aki keresztet szeret firkantani, �gy, hogy a k�zep�n�l feljebb helyezkedik el a v�zszintes vonal, az a szellemis�gre helyezi a hangs�lyt. Aki a k�zep�n�l lejjebb teszi a v�zszintes vonalat, az az anyagis�gra fektet nagyobb hangs�lyt.

10. Akad olyan is, aki folyton a nev�t irk�lja. � nagyra tartja mag�t. Seg�t�k�sz, de szereti tudatni m�sokkal is, hogy milyen nagylelk�, �s mennyi mindent megtesz m�sok�rt. Akaratereje nem ismer hat�rt, �rzelmei hevesek.