Mielőtt elsajátítanánk az itt található bájolások vagy rituálék egyikét, szükségünk lesz egy helyre, ahol ezeket elvégezhetjük. Csendes, nyugodt hely legyen, ahol semmiféle zavaró körülménytől nem kell tartani. Olyan hely legyen ahova a ház lakói ritkán térnek be. Az itt bemutatásra kerülő rituálék némelyike több napot is igénybe vesz, ezalatt pedig nem lehet megzavarni a folyamatot.

A zajokat a lehető legnagyobb mértékben ki kell szűrnünk, mert komolyan akadályozhatja rituálénk sikerét. Minden külső zajforrás csakis arra szolgál, hogy elvonja koncentrált és osztatlan figyelmünke a rituális munkáról.

A rituális muna elvégzéséhez szükség lesz valamire, amit oltárként tudunk használni. Valójában bármi megteszi. Legtöbben fiókos szekrényt vagy komódot használnak,mert a fiókban tudják tárolni a kellékeket. Az oltár hátső két sarkára állítsuk egy-egy fehér gyertyát. Ezeket oltárgyertyáknak nevezzük. Az oltárgyertyák meggyújtását hagyományosan a tőlünk balra elhelyezkedővel kezdjük. Aki szeretné, letakarhatja az oltárt terítővel. Vannak olyanok, akik szeretnek virágokat tenni az oltárra. A virágok természetében lakozó szépségre emlékeztetnek. Az oltárra friss, vágott virágokat válaszunk, semiképp se művirágot.

Sokan szeretnek vallásos képeket vagy figurákat is beiktatni az oltáruk elredezésébe. Ez nem szükséges, ám aki szeretné, tegye meg nyugodtan: hátul, az oltárgyertyák között, a füstölővel szemben legyen a helyük.

Mivel füstölőt minden rituáléhoz használunk, ezért szükség lesz egy füstölőtartóra. Aki nem talál ilyet, készíthet egyet magának. Bármilyen hőálló tál vagy tányér megteszi. A füstölőtartót töltsük félig homokkal vagy földder - ez nyeli majd el a füstölő égésével keletkező hőt, így az oltár nem perzselődik meg.