A Ji Csing a világirodalom egyik legrégibb és legnagyobb hatású könyve. Kína legfontosabb írásos emléke, több évezredes bölcsesség sűrűsödik benne. A Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított és forgatott könyv a világon. A neves pszichológus, Jung is gyakran használta, mert meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlen valószínűségen.

„Ez az egyetlen interaktív könyv a világon. Egy könyv, amellyel beszélgetni lehet – mondja Müller Péter. – Tanító szellemek állnak mögötte, ezért úgy érdemes hozzá fordulni, mintha mesterünket kérdeznénk. A lapok az általad feltett kérdésnél sokkal mélyebb és szélesebb értelmű választ adnak, s ezzel rávilágítanak a valódi problémádra, igazi kérdésedre is."


Arra tanít, hogyan élj bölcsen

Fontos tudni, hogy a könyv nem jövendőt mond, hanem jósol. Nagy különbség van a kettő között. A Változások Könyve javaslatot tesz arra, mit kell tenned, hogy dolgaid jól alakuljanak. A magyar nyelv találékonysága mutatkozik meg a jós, jóslás, jóslat szavainkban is. A jós azt mondja meg, mit kell tenned, hogy a jövőd jó legyen. A jövő ugyanis még nincs készen. Azt minden percben te formálod, egy bölcs pedig tanácsot tud adni, hogyan alakítsd a dolgokat, mert ő már tudja, mi mihez vezet.

Magát a Ji Csinget – a legenda szerint – Ven király és fia, Csou herceg írta le végső formában. Ven király a zsarnok Csou Hszin fogságában élt, és hogy megússza a kínzásokat és kivégzését, őrültnek tettette magát. A falra firkálta azokat a jin és jang jósvonalakat, amelyek később nemcsak Csou Hszin bukását jelentették, de népének ezeréves virágkorát is. E titkos jelekből született a taoizmus, a konfucianizmus, de a kínai bölcselet, művészet, orvoslás, harcművészet, a feng sui és a hétköznapi élet rendje is. A Ji Csing arra tanít, hogyan kell bölcsen élni.

„Hogy néha milyen ihletett állapotra van szükség az üzenetek megfejtéséhez, arra jó példa annak a nőnek az esete, aki Thaiföldre készült utazni – meséli Müller Péter. – Az volt a teljesen gyakorlati kérdése, el merjen-e indulni, mert a madárinfluenzáról szóló hírek elbizonytalanították. A könyv a tizenkilences jósjellel válaszolt, amelynek jelentése: a magasabb és az alacsonyabb rendű közeledése egymáshoz. A hölgy a segítségemet kérte az értelmezésben, s ennek során kiderült, hogy kamasz lányával készül utazni, akivel nem konfliktusmentes a viszonya. Az eredetileg teljesen praktikus kérdés tehát mélységet kapott, és kirajzolódott a válasz is: az utazás alkalmat ad arra, hogy rendezhessék kapcsolatukat."


A túl sok rossz is jó

A Ji Csing azt állítja, a valóság szüntelenül változik. A kozmosz olyan, mint egy kerék: ciklikus körforgása során szigorú törvények szerint vezeti egyik állapotot a másikba. A változások a két erő, a jin és a jang együtthatásaként magyarázhatók. Minden pillanat – az is, amikor a Ji Csinget faggatjuk – leírható a jin és jang meghatározott kombinációjával, s ezáltal megismerhető az ebből kibontakozó jövő is. Az élet titka, hogy minden mennyiségi változás egy ponton túl minőségi változásba csap át. A felgyülemlett jang egy bizonyos határnál jinné alakul, és fordítva. Ez is egybevág mindennapi tapasztalatainkkal, amikor a túl jóból hirtelen rossz lesz, vagy amikor valami már annyira rossz, hogy azt szinte jónak érezzük.


A véletlen eligazít

A jósláshoz nem kell más, mint három pénzérme és a könyv. Az érmék írásos fele a jin, a másik a jang. Fogalmazzuk meg pontosan, és tegyük fel a bennünk rejlő kérdést, majd egymás után hatszor dobjunk a pénzekkel. Így a „véletlen" révén meghatározzuk a jin-jang kombinációt az adott pillanatban. (A véletlen szavunk is nagyon kifejező. Olyan törvényszerűséget takar, amit nem véltünk volna, amit ma még nem tudunk megérteni.) Dobásunk értéke nyomán a jangot összefüggő, a jint szaggatott vonallal jegyezzük fel egy lapra, lentről felfelé haladva. A fej számértéke három, az írásé kettő. Ennek számmisztikai okai vannak, s az ősi kínai gondolat megfelel a mai genetikának, ahol a női kromoszómák párosak, a férfikromoszómák páratlanok. A hat dobás után kirajzolódik alapjelünk, azaz a válasz képlete. A hat alulról fölfelé építkező vonásban, vagyis jósjelben benne foglaltatik, mivé fog átalakulni a jelenlegi helyzet, s hogy mi a megfelelő viselkedés. Még az értelmezés után is két lehetőség áll előtted: a helyes alkalmazkodás szerencsés következményekhez vezet, a helytelen balszerencséshez.


A segítő üzenet

A hallottak alapján persze magam is tesztelni akartam a kölcsönkapott jóskönyv működését. Szabadúszóként olyan feladatot vállaltam el, amellyel kapcsolatban fenntartásaim voltak. Hetek óta nem jutottam ötről hatra, minden bizonnyal a bennem lévő lelki ellenállás miatt. Azt kérdezem a Ji Csingtől, mit kellene tennem, hogy a dolgok jól alakuljanak e cikkel kapcsolatban. Eredményül a második jósjelet kaptam, amelynek neve Befogadó. Üzenete: hagyjam magam vezetni a táncban. Minél odaadóbb vagyok, annál eredményesebb. Legyek türelmes, szívós és józan. Ám ha hit, szorgalom és várakozás helyett kezembe veszem a sorsom, elrontom. Most várni, hinni, tűrni és munkálkodni kell. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy önálló lehessek, a sorssal szemben megadónak kell lennem, teljesítenem kell, s akkor megfelelő vezetésre találok. A hírnevet engedjem át másnak, munkámat úgy végezzem, hogy a jövő legyen számomra gyümölcsöző. Ha nem szedem össze minden erőmet, nem készülök el a feladattal. Hagyd, hogy minden magától alakuljon – tanácsolta a Ji Csing. Megdöbbentem. A jóslat minden bennem felmerülő kérdésre válaszolt. A cikket további kétségek nélkül megírtam, a főszerkesztőm elégedett volt az eredménnyel, nekem pedig úgy tűnik, a könyv működik. 


Bővebben olvashatsz a témáról: 
• Richard Wilhelm: A Változások Könyve – Ji Csing
• A Ji Csing online magyar változata:
http://www.astronet.hu/astronet/jicsing